meszaroslajos60 blogja
SzemélyesKarácsonyeste
Lehullt már a faágról
Az összes sárgult falevél,
Vége van a hosszú ősznek
Elő tűnnek szép emlékek.
Fúj a zúzmarás hideg szél
Régi emlékekről mesél,
Gyermekkori hideg telek
Felidézem emléketek.
A kis hosszú parasztházban
Jó meleg volt a szobában,
Kemencébe befűtöttünk
Kenyérlángost eszegettünk.
Jégvirágos kis ablakon
Néztünk ki a havas tájra,
Tej helyett csak fickó jutott
Néha este vacsorára.
Eljött szép karácsonyeste
Remegve vártuk Jézuskát,
El sem tudtuk azt képzelni
Hogy ki hoz nekünk fenyőfát.
Keserves volt a szegénység
Nem volt pénz karácsonyfára,
Keresztapám fenyőgallyal
Vígan lépett a konyhába.
Meghoztam a karácsonyfát
Fel kell most már díszíteni,
Ne szomorkodjatok soha
Isten meg fog segíteni.
Előkerült színes szalag
Alma dió meg mogyoró,
Ami szegény gyerekeknek
A karácsonyfára való.
Körül álltuk ünnepeltünk
Vidáman telt el az este,
Nem vártunk mi ajándékot
Sem vigasztaló játékot.
Reggel, ha korán felkeltünk
Kint hóembert építettünk,
Sárgarépa volt az orra
Széndarab volt a két szeme
Rozsdás fazék fejfedője
Kopott seprű a seprűje,
Milyen csodálatos is volt
A Szent Karácsony Ünnepe.
2012.
Bolyongva járok
Az én szívem már félig árva,
Nincsen neki igaz párja.
Bolyongva járok a világba,
Egyedül fekszem az ágyba.
Miért kell nekem vándorolnom?
Miért nincs igazi párom?
Akivel mindig együtt lennék,
És mindent megbeszélhetnék.
Vágyom igaz megértő társra,
Ő nemcsak éjszakára várna.
Állandó szerelemre vágyom,
Mellettem, lenne a párom.
Veled együtt szeretnék lenni.
Mindent meg kéne beszélni.
Elrohan mellettünk az élet,
Élhetnénk még sok jót, szépet.
Hajdúszovát.2010.12.11.
Angyalkával
Köszöntelek a nők napján,
Egy szép szál hóvirággal.
Csókjaimat küldöm hozzád,
Egy szép kis angyalkával.
Szemed tüzes fénysugarát,
Én minden este látom.
Forró csókod, ölelésed.
A szívembe bezárom.
Minden este át ölellek,
És csókolom a szádat.
El is tűnik a szívemből,
Az összes bú és bánat.
Sok boldogságot ajánlok,
De nem csak a nőnapra .
Légy te boldog az életben,
Élj velem szerelemben.
Hajdúszovát.20010.05.08
Bús kietlen világ.
Bús kietlen volt számomra a világ,
Szívemre szállt a nagy szomorúság.
Nagy terhet cipeltem én a vállamon,
Majd összeroppantott a fájdalom.
Akkor tűntél fel te az életemben,
Gyertyát gyújtottál nagy sötétségben.
Imbolygó fényénél megláttam arcod,
Két szép szemed jóságot sugárzott.
Megfogtam kezed, néztem az arcodat,
Kergette egymást a sok gondolat.
Megcsókoltam a szád felvillant arcod,
Azóta én nagyon boldog vagyok.
Ha veled együtt fekszem le az ágyba,
Két szemedben ragyog a sok hála.
Átölellek, megcsókolom a szádat,
Mindig jobban vágyódom utánad!
Hajdúszovát.2008.06.01.
Szeretlek kedvesem.
Szeretlek kedvesem,
Szeretlek tégedet,
Szeretem azt a kis,
Apró termetedet.
Szeretem homlokod,
Ívelő vonását,
Szeretem szemeid,
Fénylő ragyogását.
Szeretem a csípőd,
Lassú hullámzását,
Szeretem a kis szád,
Finom mosolygását.
Szeretem én a pici párom,
Ő az én kis boldogságom.
Miatta kel fel reggel a nap,
Hogy felé szórja a fénysugarat.
Hajdúszovát.2008.10.05.