Földi, s égi

/Részlet a "Gyermek és a mókus" című, felnőtteknek is szóló meseversből. Nem kapcsolódik közvetlenül a történethez, azért kerülhet fel így külön./

Az emberek

Furcsa lények,

S mit leírok,

Tán nem tények,

Ám üzenetet

Tartalmaznak,

Mert kódoltak

Mindíg vannak.

Mint nyuszifül,

Ne légy konyult,

Ne aggódj,hogy

Túl bonyolult,

A szíveddel

Megfejtheted,

Míg az Élet

Lesz mestered.

De ha zavar,

Tanonc leszel,

Pökhendiség

Jól átölel,

Nem érted meg

A lényeget,

Í-re pontot

Csak az tehet,

Ki nem áll be

Hosszú sorba,

Legszebb álmát

Porba sújtva.

Emberek itt

Tülekednek,

Pár fillérért

Ölre mennek,

Lényegtelen,

Ami fontos,

S nincsen erre

Lélekorvos.

Infót ne várj

Neten, tévén,

Gyógymód ott van

Lelked mélyén.

Simán fellök

Apró lepke,

Míg magaddal

Harcolsz egyre,

Vedd le végre

Az álarcod,

Csak így lesz majd

A te harcod,

Ami nem más,

Mint az élet.

Küldjek róla

Egy fényképet?

Lesz rajta sok

Boldog ember,

És kezükben

Nincsen fegyver.

Egymástól ők

Mosolyt lopnak,

Sitten ülni

Mégse fognak.

Sorban állók,

Sosem várnak,

Hamis szóval

Csapdát ásnak.

Minek néznek,

Ha nem látnak?

Hiszen ők már

Benne állnak.

Ez a gödör

Egyre mélyül,

Jövő így majd,

Hogyan épül?

A szívükön

Oly rég hordják,

És nyáron is

Begombolják,

Jól sejted,hogy

Nagykabátot,

Elgáncsolnak

Jó barátot.

Persze ez így

Nem helytálló,

A barátság

Nem egy zászló,

Mit lobogtatsz

Agyba-főbe,

Büszkélkedve

Hordva körbe.

Ha már nem kell,

Elhajítod,

Tisztességet

Csak vonyítod,

Mint egy éhes

Ordasfalka,

S ha a Balsors

Rúg majd farba,

Nem lesz barát,

S érted nyúlva,

Mély gödörből,

Jól kihúzna.

Rajtad múló

Földi próba...

Beállsz e majd

Hosszú sorba,

Vagy „fényképen”

Velem leszel,

Szabadon ezt

Te döntöd el.

S habár szemünk

Nem láthatja,

Még Isten is

Ott lesz rajta,

Épp elég, ha

Szíved érzi,

Így lesz a kép

Földi, s égi.