A gyermek és a mókus 2.

Az első rész elérése:

https://blog.poet.hu/mesevers/a-gyermek-es-a-mokus

ZOLI

Figyelj tündér,

Tegyél csodát,

Legyél nekem

Szuper barát.

Én meg leszek

Ott kint mókus,

Ám de nem vagy

Ügyes mágus.

Neked soha

Az nem menne,

Költöztess át

Fürge testbe.

Pedig ez most

Minden álmom,

Ugrándozni

Kint a fákon.

Ügyes tündér

Csak úgy lennél,

Velem ilyen

Csodát tennél.

De nem vagy csak,

Ügyetlenke,

Ki ily csodát

Sosem tenne.

MESÉLŐ

Szegény tündért

Jól lehordta,

De a lelke

Nem hullt porba.

Kisfiúnak

Megmutatja,

Varázslással

Nincsen gondja.

Nem várt vele

Hosszú órát,

Varázsige

Tegye dolgát.

Perc se múlott,

Kezdte nyomban,

Csoda lángja

Máris lobban.

Megtörtént a

Lélekcsere,

Mókustestbe

Került bele,

Nem más,mint a

Gyermeklélek,

Emberdolgok,

Véget érnek.

Este fázna,

Nem lesz paplan,

Nem mond mesét

Anyu halkan.

Mindez még nem

Érdekelte,

Apró testből

Ledöbbenve,

Lesett ki a

Nagy világra,

Csodaajtó

Nincs már zárva.

/A folytatásból megtudhatjuk mi történik a kis mókus lelkével Zoli testében, és édesanyja hogyan reagál a változásra./