Négysorosak

Felkap a szél, elszállok néha tőled

Páratlan hazudozások, párban állnak érted.

Ölelsz, ölel egy karcsú test szorosan

Kárpotolsz azt hiszem, de csak megalkuszok magamban.

Egy érzés amit rólad 

Neveztem el, a te neved viseli.

Egy érzelem ami te vagy.

Pillanatok amikben létezel, életem apró kincsei.

Hóvihar, hegyömleteg mit tartok

Felettem két erdő törik...

Én meg kezedet kezembe fogva

Egyre csak lefelé zuhanok.

Megdöntöttük a világot

De becsuktad előttem az ajtót

Azt mondtad a helyünk nem itt találod

De sajnáltad tőlem a jó szót

Csendesedik szívem dobogása

Úgysincs már kinek égjen hiába

Hamuvá szenderül

És egy kis zugba menekül.

Majd egyre halkabban 

Ver egy furcsa ritmusban

Néha még küzd a létért

De feladja a küzdelmét a fényért.

Pihegve borul talán 

Ott fentre egy márvány

Lépcsős szebb világba

Hol nincs szerelem nincs halálba.