Vágyom rád

Csendes éjjelen vágyak szállnak útra,
Mint fehér galambok újra s újra,
Dobban a szív s megpendül húrja,
Soha vissza nem tekintve a múltra.

Vágyom rád s vágyom ölelésedre,
Kristálytiszta tekintetedre lágy érintésedre,
S hogy fülembe súgd szeretlek,
S akkor én téged senki miatt el nem engedlek.

Izzó vágy járja át szívemet s lelkemet,
Édes emlékek merengnek bennem s elvarázsolják szívemet,
Múltam már megfakult és soha nem gondolok rá,
Csak tiéd a szívem s csak te tehetnéd boldoggá.

Vágyom rád, mint még senki másra,
Lelkemet lágyan simitó mhangodra,
Gyengéd s tûzes ölelésedre,
Ôszintén s tisztán szeretô szívedre.