maxika blogja

maxika•  2017. augusztus 18. 11:11

Szemtükör

Én a szemedben  önmagam látom,s esdeklő
pillantással lesem,pupillám hátsó falán
pislákol-e még, az oly régóta veszteglő
remény,legszívesebben visszafordítanám
vakvágányra futott sorsom új dimenziók
mentén és torkaszakadtából ordítanám,
elég volt veletek megkövült konvenciók,
oly mélybe vittetek,de most megfordítanám
szerepem,s a kullogóból, élni akaró,
már büszke férfi,ennél több, valódi ember
leszek,s ehhez vénáig ható, felkavaró
pillantásod is elég,csak egyetlen egyszer...


( olyan okos mobilom van, hogy egy óvatlan pillantban kitöröltem-véletlenül- ezt a főoldalon megjelent versemet)

maxika•  2017. június 21. 21:53

Találkozásom Adyval

A padon ültem a ligetben, olvasgattam,
az avarban csöndes lépéseket hallottam,
mellém,egy középmagas férfi telepedett,
később velem spontán, beszédbe  elegyedett
"Látom,a  kezében a kötetet,meglestem,
hogy verseket olvas,ami igazán remek,"
"Igen, én valóban kedvelem a verseket,
van aki zenét szerez,rajzol,vagy festeget,"
De most,...ez nem lehet igaz,újból megnézem,
egyáltalán nem feltűnően, csak diszkréten.
"Ön nagyon hasonlít az  egyik kedvencemre,
Tudja,ő Ady,hogy is gondolhattam ilyenre."
"Igen,én vagyok,tudom ezzel most megleptem,
és bocsánat, hogy itt magányában meglestem,
Tudja ma Pétertől kaptam egy hét kimenőt,
hosszú évek óta gyűjtöm hozzá az erőt.
Szóval, hajtott a kíváncsiság,visszajöttem,
hosszú idő óta a fejem  azon törtem,
milyenné válhatott azóta az én  hazám,
hol nyugszik ki kedves nekem,anyám és apám
"A válaszommal valószínűleg  meglepem,
ami kihalóban van felénk, a szeretet,
de más gonosz dolgok is napfényre kerültek,
és őrült indulatok egymásnak feszülnek...
Bizony nem könnyű távol tartania magát
az embernek rossz dolgoktól és azok szavát
meghallani,kik a helyes utat kutatják,
és megtalálni őket, kik meg is mutatják.
Az évtizedek falják az embert,elfásul,
mások magasröptű pályát futnak be,bámul
az ember,még alig hullott ki a tejfoga,
mégis övék a dobogó legfelső foka".

Csak annyit láttam,hosszú ballonja takarta,
ahogy lépteit távozóban szaporázta...
Évek teltek el,de  a szemében a kérdés,
miért, ugyanúgy benne volt, mint a féltés

Csapatom feljutott a megyeibe,s ülök
a páholyban,vasárnap, persze nem magamban,
békésen szotyolázok és néha fütyülök.
és hogy lássák, tartom a kezem a magasban.

Szóval béke van itt nálunk, mondhatni béke,
bár néha felnézek  égre, az  vajon kék-e?


A verset a következő idézet ihlette:
"Vigyorgott rám és ült meredten:
Az aranyon ült, az aranyon,
Éreztem, megöl, ha hagyom."
Az idézet Ady Endre Harc a Nagyúrral című veséből való

maxika•  2016. augusztus 8. 15:34

A TALÁLKOZÓ

                A találkozó

 

Hivatalosan még nem váltak el, különélnek

Carmen az emeleten, Péter a földszinten

Mindenki kérdezte, miért is történt mindez

Ennyi baj, mindenhol előfordul, s legyintesz

 

Ma elkezdek keresni, kell nekem egy férfi

Nem akarok egy életet így leélni

 A randivonalon, még ma beregisztrálok,

 Elég volt egyedül, tovább nem hezitálok

 

Azt mondta Robi, a randivonal a legjobb

Persze gondolom, ez nem  lesz egy  sétagalopp

A legtöbb nő csal a súlyával és korával

Nem szeretnék egy száztíz kilóst, nagy tokával

 

Délután írt, az egyik, igen szimpatikus

Nem jó!  Este nyolcig van nyitva, ő patikus

De van itt egy kedves, közeli, jó modorú

Azt írja: mostanában magányos, szomorú

 

Nem akarom elkiabálni, de  van valaki

Pesti, szőke,válik sőt,  még Rákospataki

Azt írja: szeretetre és békére vágyom

Karaktere: mi szívemen,  az  a számon!

 

Korban passzolna hozzám, ő is pont negyvenes

Múltkor írt egy pasi, ha-ha, volt, vagy hetvenes

Rendben,  találkozástól nem zárkózna el

Ám ha csúnya, az ember legfeljebb egyet nyel

 

 Kérdi, lenne alkalmas időpont a héten?

 Fel kellene öltöznöm a randira szépen

Igen, már úgy is szeretném élőben látni

 Igaz, így  elsőre, úgysem  fogom imádni

 

Adok  időpontot, ne mondja, halogatom

Addig a billentyűket sem kell nyomogatnom

De kellene nekem egy új kosztüm és blézer

Hogy  hívják,micsoda véletlen, ő is, Péter

 

Szombaton este hétkor lesz a találkozó

Bár az előérzetem, most így  váltakozó

Igazából szeretnék  már, egy szép nőt végre

Jó, azért  nem törekszem tökéletességre

 

A végén még elkések, azonnal hét óra

Illik időben menni egy  találkozóra

Éppen indul a ház elöl, látom Péter

Megkérem egy darabig: légy szí, vigyél el

 

Természetesen, én is éppen most  indulok

Bevallom neked, lehet nem látszik, izgulok

De meg is érkeztem, én csak idáig jöttem

De sietek is, mert látom már elmúlt ötven

 

 Hisz ez az Orchidea Panzió! Te jó ég!

 Ez lehetetlen, ne mond, Te is ide jöttél!

Ezért volt hát, a hátsó üléseden virág

Ilyen nem létezik komolyan, te atyavilág

 

A főpincér fél kettőkor szólt: Kérem zárunk!

Elnézést mi csak ülünk itt és bámulunk

A boldogságtól mindjárt csinálok egy tótágast

Portás! Egy szobát kérek, de franciaágyast !

 

! egy korábbi zsengém)

 

maxika•  2015. május 15. 19:38

Világelső( Paradicsomország)

Kimenőt kaptam (Szent-Pétertől),oly boldog voltam,

húsz év nagy idő, azóta nem jártam a Földön.

Öltöny, nyakkendő, de előtte borostám nyúztam,

bőröndömön ülve vártam égi börtönőröm.


Mondja a kapus,ej, micsoda mázlista vagyok,

nem szokott ilyesmit engedélyezni a Főnök,

hát még ha megtudja,-addig nem mehetek gyalog-,

Pestig ingyen visznek a haver taxisofőrök 


A városra rá sem lehet ismerni,szépséges,

élénkpiros villamosok futnak a síneken,

kalauz(a nosztalgia miatt nem kétséges) 

bérletet,jegyet- nem csak apróért-,ad szívesen


A külföldiek, hihetetlen mennyien vannak,

a napi jegyhez,-grátisz-paradicsomot kapnak

nagy  is az idegenek áradata,növekvő,

így a turista statisztika is feltörekvő


Semmi gödör,sehol egy kátyú, az utak simák

az utcán nem látsz egyetlen  eldobott szemetet, 

mindenhol paradicsom-italautomaták,

az emberek pirospozsgásak, egészségesek


De hol terem ma ennyi paradicsom, kérdezem

én még arra emlékszem,nálunk sok volt az alma

ám valami történt e fronton, feltételezem,

vajon mitől nőtt meg így,a termelők buzgalma


a kalauz lelkesen meséli,mit csináltunk,

hazánk egén feltűnt egy fantasztikus horizont

körülbelül öt éve népszavazás volt nálunk,

hogyan tegyük rentábilissá a száz stadiont,


ez a különös döntés meglepte a külföldet

azaz,miben és hogyan lehetünk  világelsők 

megváltoztatta az egész országot egy ötlet

és a zöldségkertészek lettek a főszereplők


fedjük le a stadionokat, a nép úgy döntött,

a küzdőterekre  paradicsomot ültetünk

és ezzel hazánkban egy új korszak beköszöntött,

gyorsan a világ élvonalába kerülhettünk


Világhírűek lettünk,gazdaságunk dübörög,

exportbevételünk óriási, szóval pazar.

Persze mi mind tudjuk,nem olyan nagy,mint a görög,

egy kicsit kisebb,sápadtabb,de legalább magyar!


maxika•  2014. július 9. 11:35

Amerikából jöttem

A metró tényleg koszos kissé,de legalább pontos,

a jegy ára csomagban elfogadható, nem borsos,

Brooklynban az őszibarack nem szőrös, hanem kopasz,

van hentes, pék és zöldséges,egy komplett negyed, olasz


Ha kínait akarsz enni, mehetsz,szinte egy város,

a kaja remek, de a biztonság ellentmondásos,

cipő ruha vagy táska,választhatsz Gucci vagy Prada,

mind az eredeti tökéletes, hű utánzata


Az igaziak az ötödik sugárúton vannak,

de ide csak az menjen,kinek pénztárcája vastag,

a Central Parkban vidáman fürdenek a vadkacsák,

szép házakban laknak itt, az igazi "demokraták" 


A Guggenheim  éppen olyan belül, mint egy csiga,

jól el van egymással a kubizmus és szofisztika,

a falakon itt egy Picassó, ott  Modigliáni,

reggeltől estig  sem elég,a sok termet bejárni.


A tornyok helyén a látvány még ugyanúgy meggyötör,

fel sem foghatod, hogyan lett itt két hatalmas gödör,

a Szabadság szoborhoz hajó visz, vidám zene szól,

New York, New York bömböli Streisand a hangszórókból