Tizenöt év az Ötvenből-Riport Janóval

Torpilla3181•  2013. szeptember 10. 11:30

„Tizenöt év az Ötvenből” - Beszélgetés Németh Jánossal (költő, író, Petőfi díjas(is) versmondó)

2013.szeptember 9. én, Szegeden, du.-án  5órakor, a„SZEGEDI KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ” RENDEZÉSÉBEN, „Tizenöt év az Ötvenből” c. önálló estje kapcsán kerestem meg, és faggattam, a várakozás pillanatairól, hogy miként lett Petőfi díjas (is) szavaló; tervekről, célokról, az irodalomról, róla,Németh Jánosról, alias „Janóról”.

Személyes találkozó nem jöhetett szóba (az én hibám miatt), de rövid f.b-os egyeztetés után, telefonon, csodás egy órát tölthettem vele együtt.

 

Első kérdésem az lenne, hogy érzed magad most, és mit láthatnak holnap, önálló esteden, a látogatók?

Köszönöm kérdésedet, jól vagyok. Idén lettem 50 éves, és Tizenöt éve mondok verseket… ezeknek a kerek dátumoknak köszönhetően keresett meg a „SZEGEDI KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ”, és ajánlott fel egy jubileumi, „önálló est” lehetőséget, amit megtisztelően el is fogadtam. Ezzel várom holnap vendégeimet.

Az egész műsor lebonyolításában, a szervezőkön kívül,  Jagos István Róbert, és Kovács Ágnes (DMK költészeti vezetői) lesznek segítségemre, és meghívott vendégeim is, Gábor Márkó (felfedezettem), és Németh Gyuri(színész). ((„Jagi”, és Ági,mint házigazdák, míg Márkó, és Gyuri verseimet szavalásával.. ))

Kész forgatókönyv semmire sincs, úgy alakul majd, ahogy a helyzet megkívánja.

 

Ismert név vagy versmondói, költészeti,és írói szempontból is. Számos írásod jelenik meg írott és nyomtatott formában –országosan -, s erre még vissza fogunk térni, de tudnál arra válaszolni inkább,- vagy emlékszel-e még(?) -, hogy mi volt az első versed, amit elmondtál?

Igen, emlékszem. Úgy 9-10 éves lehettem, amikor láttam egy filmet, Darvas Iván, és Ferrari Violetta főszereplésével ("G"ázolás+). Picike voltam még. Volt benne egy rész, amikor Violetta táncolni kezdett Ivánnal, és szinte suttogva, alig hallhatóan, egy dalt kezdett énekelni. Ez a rész annyira megfogott, hogy mondani kezdtem utána, a szüleim legnagyobb döbbenetére. Nem akartak hinni fülüknek. Úgy tűnt, mintha ismertem volna, tanultam volna, pedig nem, hiszen akkor hallottam én is életemben először.

 

De várj, el is mondom:

 

„Most mérget hajt a rét s virágzik késő őszig

Legelget a tehén S lassan megmérgeződik

Kikericsek virítnak kékek és lilák

Álmos szemed olyan mint itt ez a virág

Mint szirmuk fodra kéklő s kék akár ez ősz itt

S szemedtől életem lassan megmérgeződik”

 

Ez volt az első. Érdekes, így utólag visszagondolva. Most is nagyon gyorsan képes vagyok megjegyezni mindent, de színpadon elő is adni... na az nehezebb. És kissrácként, elsőre megjegyezni...

(aztán ez emlékezetes sztori után, jó ideig nem is tettem ilyen dolgokat.)

Pár év elteltével, nagyobb koromban kezdtek el érdekelnia versek, sőt én is írogattam, de még akkor sem tudtam, hogy ilyen jövő vár rám, főleg, hogy édesanyám, elítélte az ilyen irányú próbálkozásaimat,mert úgy gondolta, nem jó megélhetési forrás.

 

Mikor, és minek köszönhetően kezdtél mégis verseket mondani? Gondolok arra: tervezted-e, mindig is tudtad, hogy ezt akarod csinálni, vagy…?

Nem terveztem, és nem is tudtam. Katonaságom alatt,véletlen kerültem a versmondáshoz közel, egy szavalóversenyt okán, ahova beneveztem. Szakmai zsűri, és sok jelentkező várt rám, és ha hiszed, ha nem, az utolsó lettem. Emlékszem, nagyon izgultam, nem bíztam a sikeremben (most már tudom, akkor még nem voltam kész erre a feladatra).

De… egy, a katonaságnál elég magas rangú felettesem, Horányi százados,  az eredményhirdetés után ezt mondta nekem:

- Janó, Te tehetséges vagy, ne keseredj el. - majd azzal biztatott, hogy az én verselési stílusom, nem általános, nem hétköznapi, ezért az elismerése is nehézkesebb, de kért, hogy ne adjam fel.

(Akkoriban a kiabálás, ordítás volt a divat, nem úgy mint most, az átélés, és az érzelmek átadása. Aki hangos volt, az jobban szerepelt, aki nagyon hangos, az még jobban..)

 

És jól érzem, hogy nem adtad fel? Mi történt „e kudarc” után?

Érdekes, amit kérdezel. Történt úgy,hogy a következő "fellépésemet" is, a fent említett Horányi századosnak köszönhetem, aki meghívott, egy Szekszárdon tartott estre, verset mondani, de olyan hihetetlenül rossz verset kaptam, hogy képtelen voltam rá. Akkor fordítottam hátat ennek a kedvtelésemnek.

(..még most is tisztán bennem él, amikor kezembe kaptam "a verset". Nem akartam elhinni, hogy ilyet valaki írhat, azt meg főleg nem, hogy valaki elő tudja adni. Nem is tettem.)

De azt sem felejtettem el, amikor szintén ifjú koromban, anyukám szavának ellentmondva, egy családi tragédia után, novellaírásba kezdtem, kiadva magamból a fájdalmat, próbálva feldolgozni a megmásíthatatlant: unokaöcsém elvesztését.

A „Kincskereső” ebben az évben, novellaírói pályázatot hirdetett, amire be is küldtem párat, de édesanyám háttérmunkájának köszönhetően, a díjazásról, és a díjkiosztóról is lemaradta volna…  véletlen mégis megtudtam, hogy bizony sikeresen szerepeltem, és díjazott lettem.

Ennek a pályázatnak az elnöke, Baka István volt, aki tehetségesnek tartott, olyannyira, hogy verstáborba, stb. is próbált elcsalni, de természetesen nem mentem, így nem lett belőle(m) semmi. Meg is szakadt a kapcsolatunk, viszont az évek és a szerencse, lehetőséget adott arra, hogy megismerjem, még élő családtagjait... De hol is tartottunk? Igen?

 

Ott tartottunk, hogy minek köszönhető pályád, versmondási képességed, sikerességed..

Igen. A nagy áttörést, változást, 97’ hozta el. Akkoriban a Baka Alapítvány titkárnője invitált meg, egy nagyon színvonalas versmondó versenyre. Az esélytelenek nyugalmával indultam, és meglepetésemre, harmadik helyezett lettem. Nem akartam elhinni, hogy jó voltam, eléggé kevés volt az önbizalmam.

Aztán ugyanez év őszén, az MTV Petőfi szavalóversenyt hirdetett, 3-4 verssel kellett jelentkeztem, én is neveztem. A középdöntőig könnyen jutottam tovább, - teljesen meglepett sikerességem! - de a döntőben, valóra vált legutolsó rémálmom. A zsűri adta a mondandó verset, és meg voltam róla győződni, hogy amit én kaptam, azt nem fogom tudni megoldani...

108. nevező, a szakmai ítésztábor, és több száz néző figyelte lépéseimet. Kiálltam a színpadra, és szinte

skizoid állapotban kezdtem az előadásomat, mintha nem is én lennék... aztán vége lett.

Amikor magamhoz tértem e katarzisból, azt láttam, hallottam, ... hogy semmit. Nem tapsolt senki, döbbent csend uralkodott mindenhol, én pedig magamban kérdezgettem - csak - magamtól, vajon ilyen rossz voltam(?),stb. Beletörődve indultam le a színpadról, amikor kitört a taps, és futottak utánam, hogy:

- Gratulálunk, Fantasztikus volt…

„Így lettem Petőfi-díjas versmondó…”

Összefoglalva: Szekszárdon adtam fel az álmaimat, a harmadik helyezésemmel pedig Szekszárdon kaptam vissza, ami ha nem történik meg, talán soha nem jutok el az MTV-be. Baka Pistának köszönhetem azt, hogy itt vagyok, ahol, és elértem azt, amit.

Baka Pistának, és Szekszárdnak.

 

Mit gondolsz, miért csinálod… Amit…

Nem tudom, miért csinálom, de csinálom.

Addig, ameddig kapok pozitív visszajelzést a hallgatóságomtól, felülírva mindenféle szakmai kritikát; addig, ameddig a versmondással megfogok egy fiatalt, és megszerettetem vele a költészetet,...addig, mert megéri. Ha ennél többet is el tudok érni? Akkor még jobban megéri.

 

Mit gondolsz a mai – kortárs –költészet jelenlegi helyzetéről, a magyar kultúrában?

Az interneten és nyomtatott formában is rengeteg tehetséges, és ismert, vagy még nem ismert költővel találkozom. Sajnálatos tény, hogy a nagyobb nevek, szinte csak nyomtatott formában publikálnak, egy ilyen pénzközpontú országban. Fejleszteni kellene, és szélesíteni a lehetőséget, hogy az irodalom, költészet, nagyobb olvasói körbe juthasson el.

A magyar nyelv gyönyörű. A fiatalok pedig hajlamosak manapság ezt nem használni. Meg kellene velük ismertetni, meg kellene velük szerettetni. Ezt gondolom.

 

Írsz verseket, és novellákat is. Van olyan dolog, amit nem említettem - még meg - rólad, de te szívesen megosztanál velem?

Igen. Szegedi népmeséket gyűjtök, és reformálok meg. Mert annyi van, csak sajnos feledésbe merültek. Úgy érzem, tennem kell valamit annak érdekében, hogy ne tűnjenek el, vagy ne adj Isten, soha ne ismerjék meg őket.

Ezek a mesék, abban a korban, amikor íródtak, főleg a mesélő, nem pedig a hallgató örömére születtek, hiszen képzavar, és csapongás jellemezi őket. Ezért terveztem el, hogy érthetővé teszem őket, hogy jó érzés legyen érteni, érezni a soraikat.

 Írtam már a „Kis nyúl”-ról, a „Pipere nyúl”-ról, és még sokról, és bizony még több van, ami még a munkámra vár.


Ha meg kellene röviden fogalmaznod,hogy mi a célod, mit válaszolnál?

Szeretném, ha nem halna ki a magyar versmondás, hogy a fiatalok, vagy bármelyik korosztály ismerje meg, szeresse meg az irodalmat, a költészetet, a költőket, és verseiket.

 

Janó! Köszönöm szépen a beszélgetést.Megtisztelő, nekem, hogy veled beszélhettem! Holnapra sikeres előadást, és pozitív visszajelzéseket kívánok.

Szívesen! Szia

 

 


Írta: Pilla

(2013. szeptember 8.)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Marie_Marel2014. május 10. 09:46

Ez is ő:
http://www.irodalmiradio.hu/hangtar/?p=4 23

Marie_Marel2014. május 10. 09:45

@Kicsikinga: itt keresgélj, XX.Poet találkozó, yutobe.

http://www.youtube.com/watch?v=bo1PY0DCU rM&feature=youtu.be

Molnar-Jolan2014. május 10. 09:07

Köszönet, tartalmas beszélgetést hoztál, Pillus.

Torpilla31812013. szeptember 19. 14:27

Kingácskám! Köszönlek!!!
Ölellek..
szeretettel...

Kicsikinga2013. szeptember 16. 18:30

Örömmel olvastam, a jó kérdéseket a színvonalas válaszokat!
Bár meg is hallgathatnék egy-két versmondást!
Pillácskám, egy új oldaladról mutatkoztál be nekem, ami nagyon jól sikerült!!!!!!

Torpilla31812013. szeptember 14. 14:46

:)))

nemojano2013. szeptember 13. 11:50

Mara, ha jössz, akkor a tejdallal kezdem. :)

baramara2013. szeptember 13. 11:02

Úgy is lössz! :)

nemojano2013. szeptember 13. 10:29

Gyuri, erre csak annyit mondhatok: Úgy legyen! :)

dobosigyorgy2013. szeptember 13. 10:28

Pillácska sajnos még csak most olvastam riportodat,de annál nagyobb örömmel.Én csak annyit fűznék a riporthoz,két nagyszerű ember beszélgetett.Janót hallgatni versmondás közben felemelő érzés.Nem csoda,hogy döbbent csend volt mikor nyert.Ilyen érzéki színvonalas versmondás után fel kell ébredni a varázslatból.Remélem a 30 éves jubileum iselérkezik és együtt megélhetjük.

nemojano2013. szeptember 13. 10:01

Kedves Pilla!

Ne idegesítsd fel magad ilyeneken.
Értem Mikijózsa problémáját. Saját nézete szerint Apollineare eredetiben nem ér annyit, mint ahogy lefordították. Ez az Ő véleménye, de egyben a mű fordítójának, Radnóti Miklósnak a dicsérete is. Dehát, ki mennyit ér, azt az irodalomtörténészek döntik el. Van költő akit én se szeretek, mégis kedvenc. Épp az esten beszéltünk arról, hogy a versmondónak is az a feladata, hogy gyenge versből is várat építsen. Lehet nem ér annyit a vers, amennyit kihozok belőle. Nem az én feladatom a költő és a vers megítélése. De ezt egy értelmes ember felfogja, max. nem kér többet a versből és a költőből.

Torpilla31812013. szeptember 12. 17:58

Nézd...én csak magamat ismételném.
nem meg kell sértődni, meg hot másról diskurálni egy adott téma alatt..hanem véleményt közölni, egy adott bejegyzésről.

Még mindig nem értem, hogy Jön egy riport alá, a szerelmi kötészet..

fordítva sem érteném..

ha egy gyász mondandójú vers alatt a szerelemröl kezdenék beszélgetni, tiszteletlen lennék mind az íróval, mind pedig a versével.

Ezért éreztem ezt probléma generálásnak a háeszeid, nem az érzékenységem, hanem a tények okán.

És én ezt vállalom is.

Én ilyen vagyok.

Komolyan a legjobbakat neked.
Üdv.

Mikijozsa2013. szeptember 12. 17:53

Isten őrizz, hogy én még ezekután hozzátok szóljak. valóban tévedtem, hiba volt szóbaállni, de ez többé nem fog előfordulni.

Torpilla31812013. szeptember 12. 17:52

és nem fenyegettem, sem a többiek, közöltem, hogy az én bejegyzésemnél mit tartok elfogadhatónak.

ha negatív, azt is elfogadom, hiszen törekedem a jóra...de a balhégenerálást nem tűröm.Ezt vagy elfogadod, vagy nem. Ha nem, akkor majd elfogadtatom veled a törlés gomb használatával.

A legjobbakat Mikijozsa...

Torpilla31812013. szeptember 12. 17:49

Én meg azt látom célozgatsz...
érdekel a véleményed erről a bejegyzésről, de sehol, egyik háeszedben sem látok ilyet..

szal nem érzékeny vagyok, csak védem azt a célomat, amiért ezen riportot készítettem..

beszélgethetünk mindenről, egyenesen, de itt erről..
a kegjobbakat neked mikijozsa..

Mikijozsa2013. szeptember 12. 17:22

Na, jó, ti ennyire érzékenyek vagytok, megértem, de ne fenyegessetek mégse, nemhiszem ennyire gonosz lennék, csupáncsak azt látom túloztok.

Torpilla31812013. szeptember 12. 16:41

'' Remélem így már nem vagy szomorú'' Janó...ezt akartam írni;))

Torpilla31812013. szeptember 12. 16:39

Sziasztok!
Már megint hova kerültem??

Janóm!
Köszönöm a magyarázatot, bár nem az idézetet nem ismertem, hanem azt, hogy minek okán jött ez a beszélgetésünk alá. Amit most sem értek. És nem is kaptam rá választ, csak egy következő rövidke mondatot.
Elnézést kérek, hogy Mikijozsa idézete után, nem kezdtem el a szerelmi költészetről beszélgetni, hiszen veled töltöttem el egy órát, amiből egy kis részt megmutattam másoknak, azaz rólad beszélgetnék szívesen, hiszen élsz, ténykedsz, és azt kívánom, te is egy olyan példa légy...amit száz év múlva majd magyarázni kell.
Remélem így már szomorú vagy.

Mikijozsa.
Az, hogy egy idézetet hozol ide, olyan blogba, ami egy jelen élő társunkról szól, oké, de nem értettem, nem pedig nem nem ismertem, miért jutott ilymód tett, az eszedbe - mindenki jól figyeljen - azért kérdeztem rá...
Ennyire egyszerű..
De mostmár biztosan látom, téged ez annyira érdekel, mint engem a sátá.nizmus. Azaz, nem is törödöm veled. Megvagyok én melletted, meg a szavaid nélkül, csak jobb lett volna, ha a saját véleményedet vállalod, ne pedig jön egy ötlet, és feszkóssá teszel egy blogbejegyzést.
Na akkor most az utolsó mondatom:
Ha nem javul ezirányú tevékenységed itt nálam, a továbbiakban úgy fogom törölni a háeszeidet, mint a szél. Én a problémákat így kezelem.
Van, amivel kapcsolatban lehetne véleményed, de nálam az egyenes beszéd a módi...
Kábé ennyi, amit szerettem volna mondani.

Tiszteljük meg egymást annyira, hogy ne generáljuk a félreérthető dolgokat.

A riportalanyom egyenes ember..
én is..
Ez fontos infó.

Marie-kém!
Isten éltessen!

További szépike napocskát nektek, és nekem is!
Puszijaim:))

Mikijozsa2013. szeptember 12. 16:25

Á, dehogy csak nem vagyok sznob, ugyanis szerintem a francia nyelvű versei nem annyira szépek eredetiben, ugyanis magyarítás közben egyszerűen megszépültek

Marie_Marel2013. szeptember 12. 15:50

Már hogyne lehetne. Volt is. Nekem is lehet. Volt is. Gond, ha nem egyezik?

Mikijozsa2013. szeptember 12. 15:08

Szóval nem lehet véleményem, ez aztán érdekes.

Marie_Marel2013. szeptember 12. 14:52

Reklámmal nem teheted zsenivé az ostobát. Legfeljebb celebbé...
'' KI NEKEM EZ AZ Apollinaire''
Egy költészettel foglalkozó oldalon vicces kijelentés...

Mikijozsa2013. szeptember 12. 14:46

s KI NEKEM EZ AZ Apollinaire? Szerintem, ha álnéven tenne ide verseket tőle, észre sem vennénk, hogy ''zseni'' Végül is az emberekből a reklámok kreálnak zsenit.

nemojano2013. szeptember 12. 14:00

Nem gondoltam volna, hogy Apollineare klasszikus versét egy irodalmi portálon meg kellene magyarázni, de érnek még meglepetásek az internet világában is, amikor ha valamit nem értünk, csak egy Google kereső és utána lehet nézni.
http://www.doksi.hu/elemzes.php?order=Sh ow&id=318 ezt írja:

''A mű leglényegesebb motívumai a szem, a méreg és a kék virág. Ezek mind jól ismert, hagyományos motívumok (ezt a szem és a méreg esetében nem szükséges indokolni, mivel rengeteg helyen jelennek meg a világirodalomban; a kék virág pedig – a kék madárral karöltve - a boldogság megszokott motívuma), viszont Apollinaire itt is alkalmaz egy lényeges újítást. Ezeket a jól ismert motívumokat szürreálisan, szokatlan képekben és asszociációkban kapcsolja össze (Pl. Mint szirmuk fodra kéklő s kék akár ez ősz itt / S szemedtől életem lassan megmérgeződik).''

Ha valaki ismeri kicsit a biológiát, az tudja, hogy a kikerics mérgező nedvet tartalmaz. A tehén mégis lelegeli, a teje nem lesz mérgező.
A szerelmes ember, amikor szerelmes, nem tud betelni a másik látásával, neki a másik hibáival együtt eszményien szép. Szürreálisan többnek látja, úgy lehet, mint ami a valóság. A szeme, a szíve ''megmérgeződik'' a másiktól. Remélem így érthető, de ha aki nem érti továbbra se ezt a képet, ajánlom legyen szerelmes úgy, hogy se lásson, se halljon, és megtudja. milyen igazán szerelmesnek lenni. Én ismerem ezt az érzést és sajnálom azt aki nem! :)

Mikijozsa2013. szeptember 12. 13:43

Á, nem baj nálam az első is olyan, mint az utolsó.

Torpilla31812013. szeptember 12. 13:18

Jaggi:)))

jagosistvan2013. szeptember 12. 13:12

Ágit hagyjuk ki ebből, mert a végén még ő is bőrbe öltözik. Kérdezz bátran és én válaszolok. Kérdezz majd rá arra is hogy szeretem -e a kutyákat. :))))))

Torpilla31812013. szeptember 12. 13:08

Mara! Nagyon kedves vagy...köszönöm..!!:)) Puszii! :))

Jaggi...ha veled riportot csinálok, ponyva lesz közöttünk, h nem kapjak nevető görcsöt...és a kérdéseket már előre megírom, hogy aztán lazulhassunk...ha persze nem halok bele a válaszokba..
de az is lehet, Ágódat keresem meg, és tőle kérdezek rólad...ő úgy tapasztaltam, kíméletesebb lenne...:))
Na maj megláttyuk te!!!;))

Eriancim...kösziii...ejpijujtam:)) Puszim!:))

Szia Mygan...a mosoly nálam pozitív visszajelzés...ha meg nem...legalább mosolyogtál egy jót...ölellek!:))

Jánosom. Az a helyzet, hogy ha teccik, ha nem, te vetted el a szűzességemet...a riportírás, és készítés szempontjából...
de ne felejtsük el, inkább egy nagyon jót beszélgettünk.
Azt is megjegyezném, nem bánom, h ez az ötletem támadt, és te vevő is voltál rá...de egy második rész is kellene...hiszen annyi mindenről beszélgettünk...hogy megérne még egy felvonást..
És még valami..
Egyszer javítottam át...mert az első forma, azért zartalmazott idióta sorokat, és kifejezéseket...
de már nem nyulok hozzá, így hagyom, mert fogok én még veled beszélgetni...akár a köv ested előtt, vagy valami díj után, és azt gondolom, az már picit jobb lesz..
Ez téged és engem is emlékeztet majd az elsőre..:))
Ó...Jaggival kapcsitokról sejtésem volt...meg Jaggi, és Marie-ről is...de a te soraidtól, a könnyem kijött..
Drága Janó! Puszi neked...!!:))

Jolikám! Pussz csajem!;))

Mikijózsa...sejtelmem sincs miről beszélsz, Joli értett, szal remélem kérdésed választ talált:)
Ha meg arra célzol, lehetne jobb...igen..
Ez olyan mint a sz.e.x...
Az elsőnél kis bénaság...aztán javul a szitu..:)
Majd legközelebb már talán a bénaságom orgazmussal végződik..:))

Na szépike napot!
Most dolgozom picit!
Ölelés nektek!

Elütésekér, ha lesz...bocsi...most nincs időm átolvasni!
Pásztok!:))

Mikijozsa2013. szeptember 12. 11:28

Ez igaz, hisz a szemtől az élet nem lehet buta
de aki éli, az az aki, vicces hasonlattal élt.

Molnar-Jolan2013. szeptember 12. 11:10

Mikijózsa, lehetne, de ebben a szövegkörnyezetben nem lenne jobb. :)

Mikijozsa2013. szeptember 12. 11:04

Miféle értelme lehet ennek, hogy megmérgeződik?Noha, lehet, csak szokatlan. Mert lehetne ennél jobb is, hogy:

buta a pára,
a mérget felzabálta

Molnar-Jolan2013. szeptember 12. 10:47

Kösz, hogy megosztottad velünk gondolataidat!
Pillusnak meg a jól irányzott kérdéseket! :)

nemojano2013. szeptember 12. 09:40

Örülök, hogy én voltam az első riportalany!
Jagival való kekszuális életemre nyugodtan rákérdezhetsz! Biokekszet művel. B.....k fűvel, fával, csak engem néz bokornak. Marel meg én vagyunk neki a szüzek, és azok is maradunk. De ezt ne mond el neki! :)

Mygan2013. szeptember 12. 07:15

:)

BakosErika2013. szeptember 12. 06:00

Nagyon jó riportot készítettél, Pilluskám!
Sok siket kívánok Mindkettőtöknek!
Szeretettel ölellek: Erika

jagosistvan2013. szeptember 12. 05:34

Kérlek a Janóval való sze.xuális viszonyomra je kérdezz majd rá. :))))))

baramara2013. szeptember 11. 23:58

Nagyon jó kis riport volt! Örömmel olvastam!
Természetesen gratulálok a faggatónak és a faggatottnak is! :)))

Torpilla31812013. szeptember 11. 22:18

Miklós! Nagyon kedves vagy!!! Köszönöm Janónk nevében is!!!:)

Jaggi...:)))
persze, hogy akarok majd mást is faggatni... ez még csak az első volt:)))

puszijaim;))

jagosistvan2013. szeptember 11. 18:06

Egyszer majd velem is Pillus?

M.Laurens2013. szeptember 11. 17:54

Nagy tisztelettel és örömmel olvastam a riportodat drága Pillus.
Tiszteletem Janónak és sok sikert mindkettőtöknek.

/ Miklós /
-
Ui. Megvallom őszintén Pillus, hogy nagyon kevés blogot figyelek, talán-ha kettő, de ezután a tiéd lesz a harmadik. :)

Torpilla31812013. szeptember 10. 20:52

Azt hittem, több visszajelzést kapok. Janónk megérdemelné:))
Vagy nem vettetek észre...az is lehet:))

Puszijaim!
Sziasztok!:)