Galamblog
HÚSVÉTRA
Húsvét van s én téged várlak
szívemben örökké vágylakünnepem vagy, benned élekszent testedben szent a lélekTiszta fényed reám ragyognélküled én sivár vagyokéletem csak belőled élest helyett él bennem a dél
Téged ünnepel a világ
neked nyílik a szép virága fák is érted illatoznakgyümölcsöket néked hoznak
Istenséged betölt mindentbenned leljük meg a kincsetörvendezzél jó Istenemköszönöm hogy van kegyelem
Nemzeti Ünnepünkre
A XIX. század költői
Ne fogjon senki könnyelműen
A húrok pengetésihez!
Nagy munkát vállal az magára,
Ki most kezébe lantot vesz.
Ha nem tudsz mást, mint eldalolni
Saját fájdalmad s örömed:
Nincs rád szüksége a világnak,
S azért a szent fát félretedd.
Pusztában bujdosunk, mint hajdan
Népével Mózes bujdosott,
S követte, melyet isten külde
Vezérül, a lángoszlopot.
Ujabb időkben isten ilyen
Lángoszlopoknak rendelé
A költőket, hogy ők vezessék
A népet Kánaán felé.
Előre hát mind, aki költő,
A néppel tűzön-vízen át!
Átok reá, ki elhajítja
Kezéből a nép zászlaját.
Átok reá, ki gyávaságból
Vagy lomhaságból elmarad,
Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad,
Pihenjen ő árnyék alatt!
Vannak hamis próféták, akik
Azt hirdetik nagy gonoszan,
Hogy már megállhatunk, mert itten
Az ígéretnek földe van.
Hazugság, szemtelen hazugság,
Mit milliók cáfolnak meg,
Kik nap hevében, éhen-szomjan,
Kétségbeesve tengenek.
Ha majd a bőség kosarából
Mindenki egyaránt vehet,
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet,
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán:
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kánaán!
És addig? addig nincs megnyugvás,
Addig folyvást küszködni kell. -
Talán az élet, munkáinkért,
Nem fog fizetni semmivel,
De a halál majd szemeinket
Szelíd, lágy csókkal zárja be,
S virágkötéllel, selyempárnán
Bocsát le a föld mélyibe.
Petőfi Sándor
(Pest, 1847. január)
Csalódni kell, mert így tanul az ember
Újra csalódnom kellett, de mint a többi csalódás, ez sem tört meg. Hogy miért, azt magam sem értem. A csalódás után az emberek általában fájdalmat szoktak érezni, de én inkább azt érzem, és gondolom, hogy ismét tanultam valamit, több tapasztalattal rendelkezem. Tényleg igaz, hogy amíg él az ember addig tanul. Minden ami történik velünk, nem a véletlen műve. Most már egy biztos, hogy nem akarok olyan lenni mint a kiselefánt, aki nehezen tanul, de könnyen felejt. :) A sokszor ismétlődő problémák biztos jelei annak, hogy rossz úton megyünk más ösvényt kell taposni ezután. Hálás vagyok Istennek amiért végre felnyitotta a szemem.
Lelkitárs
Nem tudom, hogy ez a fogalom kinek mit jelent, de tegnap óta ez foglalkoztat. Olvastam ezzel kapcsolatban sok véleményt, hát.... mindegyikben van igazság. Szerintem mindenkinek mást jelent, mást ért alatta. De azért egy közös van a véleményekben, hogy a lelkitárs előre viszi, építi, segíti életünket. Szóval, jó hatással van ránk, és mi is rá kölcsönösen mert a lelkünkből egy darab. Rokonlélek. :) Találtam egy szép zenét böngészés közben, szerintem illik a témához.