Galamblog

Néha eltűnődik,álmodja,vagy igaz mit lát

Néha megérzi,vagy meghallja mit susog a szél

Néha ott lenne a karjaidban,s te csókolnál

A valóságtol retteg,nem akarja tudni,mert fél

Lehet-e még boldog?-kérdezi,de választ nem talált

Bízhat,remélhet-e még,fúzheti vágyai fonalát?

Ki mondja meg mit rejt a holnap,lesz-e tán?

Dalol-e még csicsergő madár boldognótát fenn a fán?

Ezernyi kérdés zakatol,mint a dübörgő vonat

Kavarog össze-vissza sok-sok gondolat

De megálljt parancsolni ki tud a vágynak?

Hitből fakadó imákra angyalok várnak

Választ adni nem könnyű dolog

Keblében érző szív dobog

Vár,remél,és hisz türelmesen

Sóvárog,vágyakozik szerelmesen 

Két tenyerembe fogom kedves arcod

Szemedben,mely lelked tükre ott a harcod

Harcolsz a világgal,s önmagaddal

Fénylő,éles,győztes karddal

Mi ez a kard?Én mondjam meg?

Tudnod kell,hisz te vívod meg-

Minden nap a háborúdat,

ha vesztesz,felkel benned a dúvad

Küzdelem,viharok,süvítő szél

Jelen van mindenkiben,ki él

Kinek ez,kinek az a harca

Belső vihar,vagy szélcsend ül az arcra

De te mondd,hiszed -e még?

Hogy győzelem lett már a tét

Adj választ,hogy hited él-e?

Vele harcolsz,vagy inkább Nélküle?

Jézus nélkül nem vagy győztes

Nem lehetsz győztes keresztes

Ha egyedül vívsz,csatázol

Fogad beletörik,ráfázol

De ha Jézus vezet a harcban

Győztes leszel vad viharban

Felemeled a győzelmi zászlót

Elbukik,földre kerül a vádlód 

Ha béke van lelkedben,nyugszol

Párnádon édesen pihensz,alszol

Kenyeredet vígsággal eszed

Próbáidat könnyen veszed

Boldog vagy,és örömben élsz

Reggel sem,és este sem félsz

Nevet ajkad,ujjong szíved

Lelked nem sír,nyugton pihen

Lábad szökdell,ugrándozik

Lelked ujjong,ficánkodik

Mint a halacska a tóban

Elúszik fürgén,sietve,gyorsan

Jó,ha öröm van és béke

Csend,nyugalom van végre

Meghallod a tenger zúgását

A tavaszi szellő susogását

Békében élsz,boldog lehetsz

Ennél többet úgysem tehetsz

Mert megelégedtél a szépekkel

És látod a dolgokat lélekkel 

http://www.youtube.com/watch?v=XTMq2pXSlXQ

BÚCSÚDAL

Elmerengek,hogy mondjam el,

Bennem már vége ennek az epizódnak

Szívem legmélyén tudom,

Számomra lezáródott egy korszak.

Nem tudom,hogy mondjam el?

Hogy ne fájjon,ne ejtsen sebet

Bele nézzek-e szemedbe,

Vagy írjak búcsúlevelet?

Kétkedek abban is,hogy kibírom nélküled,

Kétkedek abban is,hogy jól döntöttem-e?

Mi fáj jobban a hazugság,

Vagy az egyenes,nyílt beszéd?

Szívem nem súg semmit már neked

Nem érdekel,mi van veled!

De ez az érzés,nem haragból fakad

Kihűlt érzelmeimhez,csak közöny tapad

Így most elbúcsúzom,lehet örökre tán

Nem terem gyümölcs,kihalt gyökerü fán

Szép búcsúra nyújtom elfáradt kezemet

Fehér gyolcsba törlöm víztelen könnyemet