Vágyaim

Van,hogy ürességtől tátong szívem

Van,hogy szomjazom rád,szerelem

Vágyaim,magányom,mind velem élnek

Sok éven át vándorolnak velem,a remények

Várok,hosszú évek óta,

Talán eljön az az óra 

Amiért esdeklem imáim oltárán

Lemondások,megadások árárn 

Kérdezem elég sokszor,él-e még remény

Bennem,honnan az erő,szegény-

Szívem,kitől kap hitet,bizodalmat?

Ki biztosít csendet,nyugodalmat?

Az,ki ismer engem,ki erősebb nálam

Nem hagy kétségek közt,Ő ülteti vágyam

Vágyak,mit belém helyezett,és ültetett

Álmok,mit szívembe tövig bele vert