REPÜLNÉK HOZZÁD

Repülnék hozzád, mint süvítő szél
Orkánként tépném hozzád szívem
Végtelennek tűnik az idő, a lét
Szívem, csak szívedben pihen

Elválaszt a távolság, a remény is -
Elhalványul, de nem adom fel!
Mert élni akar a vágy, lüktető dallama
Fülemben nem halkul el.

Kitépném szívem, hogy ne sóvárogjon
Viharként tomboló lelkem megszaggatnám
Többé reád vadul ne vágyjon
Utánad testem, ne kiáltson!

De mit tehetnék, mi állíthatná meg
A bennem élő akaratot, szív-dallamot?
Örökké egyet énekel, egyet zakatol
Akarlak őrjítőn, akarlak nagyon!

Megadással borulok le, tudhatom-e
Mit tervezett, ki mindenek felett áll?
Kezében van, a jövő, s a jelen
Elrejt szem elől, mit tudni nem lehet!