Galamblog
SzemélyesEste
Mikor este mellém fekszel,
fáradt, hévtől égő testtel,
érzem édes illatát a vágynak.
Borzong bensőm, ölel karod,
el nem engedlek ha akarod,
ajkad nedves csókja édes.
Éhes lelkem kívánja te lényed,
szomjazom, megöntöz szenvedélyed,
eggyé válunk örökkön - örökre.
Testem- lelkem érintésed várja,
megrezzenek, buzog a kívánás árja,
halkan felnyög bennem a kéj.
Enyém vagy teljesen, összeforrt vérünk,
maradunk egymásé míg csak élünk,
fenn a mennyben is csak veled.
Teljesen, csak benned vagyok boldog,
mellém sodort Istentől rendelt sorsod,
amíg élek, melletted maradok.
A vita
Egész nap vita, szóharcok, veszekedés. Úgy érzem minél többször fog előfordulni, annál jobban fog gyengülni a szeretetem irántad.
Igaz, formáljuk egymást, mint víz s a part...Mégis nehéz, és fárasztó. Ha megértenél, ha bele látnál a lelkembe, ha nem csak a munkában látnád a megoldást, talán más lehetne minden.De félsz, mert nem tudod legyőzni a félelmet, és mert nem is akarod!Félsz, mert nem lett teljes benned a szeretet. Pedig az van írva a Bibliában hogy a teljes szeretet legyőzi a félelmet. 2 dolgot kellene tisztázni :_ Mi a teljes szeretet, és mit kell ez alatt érteni ?_ Mi kell ahhoz, hogy teljessé legyen benned a szeretet ?Majd ha megtalálod rá a válszt, akkor szólj, mert én sem tudom....MÉG szeretlek !!http://www.youtube.com/watch?v=YARRpSiKaGo
Nem akartam....
Nem akartam szerelmes lenni, nem akartam fellángolást, de ahogy telt az idő, egyre jobban kitárult lelked szépsége, szíved jósága. Minél többet engedtél megismerni belőled, és ahogy engedted kitárulkozni a benned lakozó békét, csendességet úgy bűvölt el egész lényed mindjobban. Éreztem, hogy nem bízol meg bennnem annyira, hogy legféltettebb titkaidat rámbízzad, de egy belső hang azt súgta nekem legyek türelmes, ne akarjam idő előt kifűrkészni, mi az ami félelemként él benned. Az évek elteltével, rájöttem, olyan törékeny a belső világod hogy egy meggondolatlan szó is elég lenne ahhoz, hogy szilánkokra törjön lelked mécslámpája, hogy a sok évtizednyi szomorúság, csak elásva lett benned de nem meggyógyulva. Nem vagyok lélekgyógyász, de elejétől világos számomra, hogy sérült lelkületü ember vagy, gyermek korod drámája elkísért egész életedben. Te is tudod, hogy mi az amire szükséged van, mi az amitől boldognak érezheted magad, mégsem fogadod el, mert lelkednek az a része, amiben kifejlődhetne az akarás, a harcképesség, el van nyomva. Ezen nem tud más változtatni, csak Te. Nem akartam szerelmes lenni, nem akartam fellángolást, de az a szikra, amely belőled belém pattant, lánggá vált, és mindent felégetett maga körül ami útjában állt annak érdekében, hogy a tűz erejével egyenlővé tegyen egy közös életutat. Most már csak azon gondolkodom, hagyod-e hogy ez az emésztő tűz kialudjon, és hamuvá váljon, vagy tovább éltetjük, és soha nem hagyjuk megsemmisülni? Készen állok arra hogy harcoljak érted, de ha nem látom azt hogy egylenne a cél, elengedlek, repülj tovább! Szárnyalj egyre magasabban, míg el nem éred a beteljesedést és míg el nem éred önmagadat. Ha majd vissza találsz önmagadhoz, sose feledd azokat a köröket, amiket leírtál repülés közben, és ne feledd, hogy a szívem mindig a leszállópályád marad, mert én várok rád!
Az Igazi
Az igazi
Bolyongtam, hosszú éveken át
ferde ösvényeken kelt át lábam
Kerestelek mindenhol,mindenkiben
De lelkedhez sehogy sem találtam
De hajtott a vágy, s hit
Hogy te vagy a másik énem
Éreztem szíved lüktetését
Érted égett forró vérem
Néztem az égre,sóhajtottam én
Hol lehetsz,merre lép lábad
Tekintetem téged keresett
Mert reád én nem találtam.
Csak éheztem, és szomjaztam rád
Lelkem, mint hűs forráshoz,úgy vágyott hozzád
Akartalak égőn, szenvedélyesen
Karodba bújni,csókolni ,örök- édesen
Most úgy hiszem megleltelek
Lelkem azt súgja te vagy
Kit akartam,kire óhajtva vártam
Mert lelkem másik felét benned megtaláltam
Bordádból lettem,csontodból csont vagyok
Mosolyod ha rám ragyog,csillagod lenni akarok
Hogy beragyogjam életed hátralévő részét
És kitölthessem drága életed egészét
Halál,hol a te fullánkod?
Elárvult szíved segítségért kiáltminden neszre megrezzenszamit a félelem belőled kiváltnem értheti senki mit elszenvedsz
Tudod,hogy van Isten,ki erősebb náladImádkozol,olvasod igéjétmégis szíved a reménybe belefáradmert nem fogadod el erejét
Bizonytalanság vesz erőt rajtadkilátástalannak véled holnapodinkább a borosüveget martadezért lett lelked zaklatott
Azt hiszed nem győzheted leazt ki régóta gyötör,kínoztatbelenyugodtál a veszteségbe erőtlennek hiszed,ki ebből kihozhat
Gondolkodj ezen emberi lényéletedért csatáznod kell!utadat beragyogja a fényha hited teljes bizalmat nyer!
Ember küzdj,és bízva bízzál!ne feledd,megüzenték már régCsak a kereszt ereje vihet átazon,mit nem értél el még!