Galamblog

Személyes
marti•  2014. november 5. 19:26

Este

Mikor este mellém fekszel,
fáradt, hévtől égő testtel,
érzem édes illatát a vágynak.

Borzong bensőm, ölel karod,
el nem engedlek ha  akarod,
ajkad nedves csókja édes.

Éhes lelkem kívánja te lényed,
szomjazom, megöntöz szenvedélyed,
eggyé válunk örökkön - örökre.

Testem- lelkem érintésed várja,
megrezzenek, buzog a kívánás árja,
halkan felnyög bennem a kéj.

Enyém vagy teljesen, összeforrt vérünk,
maradunk egymásé míg csak élünk,
fenn a mennyben is csak veled.

Teljesen, csak benned vagyok boldog,
mellém sodort Istentől rendelt sorsod,
amíg élek, melletted maradok.

marti•  2013. július 20. 22:07

A vita

Egész nap vita, szóharcok, veszekedés. Úgy érzem minél többször fog előfordulni, annál jobban fog gyengülni a szeretetem irántad.

Igaz, formáljuk egymást, mint víz s a part...

Mégis nehéz, és fárasztó. Ha megértenél, ha bele látnál a lelkembe, ha nem csak a munkában látnád a megoldást, talán más lehetne minden.

De félsz, mert nem tudod legyőzni a félelmet, és mert nem is akarod!

Félsz, mert nem lett teljes benned a szeretet. Pedig az van írva a Bibliában hogy a teljes szeretet legyőzi a félelmet. 2 dolgot kellene tisztázni :

_ Mi a teljes szeretet, és mit kell ez alatt érteni ?

_ Mi kell ahhoz, hogy teljessé legyen benned a szeretet ?

Majd ha megtalálod rá a válszt, akkor szólj, mert én sem tudom....

MÉG szeretlek !!


http://www.youtube.com/watch?v=YARRpSiKaGo


marti•  2012. november 6. 16:24

Nem akartam....

Nem akartam szerelmes lenni, nem akartam fellángolást, de ahogy telt az idő, egyre jobban kitárult lelked szépsége, szíved jósága. Minél többet engedtél megismerni belőled, és ahogy engedted kitárulkozni a benned lakozó békét, csendességet úgy bűvölt el egész lényed mindjobban. Éreztem, hogy nem bízol meg bennnem annyira, hogy legféltettebb titkaidat rámbízzad, de egy belső hang azt súgta nekem legyek türelmes, ne akarjam idő előt kifűrkészni, mi az ami félelemként él benned. Az évek elteltével, rájöttem, olyan törékeny a belső világod hogy egy meggondolatlan szó is elég lenne ahhoz, hogy szilánkokra törjön lelked mécslámpája, hogy a sok évtizednyi szomorúság, csak elásva lett benned de nem meggyógyulva. Nem vagyok lélekgyógyász, de elejétől világos számomra, hogy sérült lelkületü ember vagy, gyermek korod drámája elkísért egész életedben. Te is tudod, hogy mi az amire  szükséged van, mi az amitől boldognak érezheted magad, mégsem fogadod el, mert lelkednek az a része, amiben kifejlődhetne az akarás, a harcképesség, el van nyomva. Ezen nem tud más változtatni, csak Te. Nem akartam szerelmes lenni, nem akartam fellángolást, de az a szikra, amely belőled belém pattant, lánggá vált, és mindent felégetett maga körül ami útjában állt annak érdekében, hogy a tűz erejével egyenlővé tegyen egy közös életutat. Most már csak azon gondolkodom, hagyod-e hogy ez az emésztő tűz kialudjon, és hamuvá váljon, vagy tovább éltetjük, és soha nem hagyjuk megsemmisülni?  Készen állok arra hogy harcoljak érted, de ha nem látom azt hogy egylenne a cél, elengedlek, repülj tovább! Szárnyalj egyre magasabban, míg el nem éred a beteljesedést és míg el nem éred önmagadat. Ha majd vissza találsz önmagadhoz, sose feledd azokat a köröket, amiket leírtál repülés közben, és ne feledd, hogy a szívem mindig a leszállópályád marad, mert én várok rád! 

marti•  2011. augusztus 5. 21:13

Az Igazi

Az igazi

 

Bolyongtam, hosszú éveken át

 

ferde ösvényeken kelt át lábam

 

Kerestelek mindenhol,mindenkiben

 

De lelkedhez sehogy sem találtam

 


 

De hajtott a vágy, s hit

 

Hogy te vagy a másik énem

 

Éreztem szíved lüktetését

 

Érted égett forró vérem

 


 

Néztem az égre,sóhajtottam én

 

Hol lehetsz,merre  lép lábad

 

Tekintetem téged keresett

 

Mert reád én nem találtam.

 


 

Csak éheztem, és szomjaztam rád

 

Lelkem, mint hűs forráshoz,úgy vágyott hozzád

 

Akartalak égőn, szenvedélyesen

 

Karodba bújni,csókolni ,örök- édesen

 


 

Most úgy hiszem megleltelek

 

Lelkem azt súgja te vagy

 

Kit akartam,kire óhajtva vártam

 

Mert lelkem másik felét benned megtaláltam

 


 

 Bordádból lettem,csontodból csont vagyok

 

Mosolyod ha rám ragyog,csillagod lenni akarok

 

Hogy beragyogjam életed hátralévő részét

 

És kitölthessem drága életed egészét

 


 

marti•  2010. augusztus 1. 22:21

Halál,hol a te fullánkod?



Gyötör az élet,sokat szenvedsz

beteg vagy,és nagyon félsz

bizonytalan a holnapod,mert

nem tudhatod meddig élsz.


Elárvult szíved segítségért kiált

minden neszre megrezzensz

amit a félelem belőled kivált

nem értheti senki mit elszenvedsz


Tudod,hogy van Isten,ki erősebb nálad

Imádkozol,olvasod igéjét

mégis szíved a reménybe belefárad

mert nem fogadod el erejét


Bizonytalanság vesz erőt rajtad

kilátástalannak véled holnapod

inkább a borosüveget martad

ezért lett lelked zaklatott


Azt hiszed nem győzheted le

azt ki régóta gyötör,kínoztat

belenyugodtál a veszteségbe 

erőtlennek hiszed,ki ebből kihozhat


Gondolkodj ezen emberi lény

életedért csatáznod kell!

utadat beragyogja a fény

ha hited teljes bizalmat nyer!


Ember küzdj,és bízva bízzál!

ne feledd,megüzenték már rég

Csak a kereszt ereje vihet át

azon,mit nem értél el még!






Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom