A gyökér

Mindig a mélyből meríts, a felszín csak játszik,

csak a lényeget tekintsd, ne azt ami látszik.

Erősben a védtelent, tölgyben az esendőt,

kicsiben a végtelent, percben a jövendőt.

/ Koncsol László /

Magányos éveimben megtanított Isten arra, hogy befelé figyeljek, hogy értékeljem a csendet.

Mára már az életem hangosabb, eseménydúsabb, de a magányban és a csendben tanult értékek örökre megmaradnak nekem.

Miért választottam ezt az idézetet bejegyzésem mottójának ? Azért mert szeretném most írásban is kifejezni mit jelentenek számomra ezek a sorok.

Egy csodálatosnak teremtett világban élünk. Az, hogy ki milyennek látja ezt a világot, az tulajdonképpen ha jól bele gondolunk saját nézőpontunknak, saját életvitelünknek a kivetítése azokban a szavakban amiket kifejezésre juttatunk róla. Nézzük csak : Milyennek látja a világot egy 80 éves ember ? Milyennek látja a világot egy 20 éves ember ? Mit érez az a vad állat, amelyik amikor kimegy a gyér legelőre, vagy az éjszakai vadász területére, és semmit sem talál ? Milyennek látja a világot a hajléktalan aki a hidegben kinn alszik a padon, vagy egy aluljáróban, és milyennek látja a világot a Kanári szigeteken éppen nászúton lévő házaspár ?

Minden nézőpont kérdése. Azt hiszem már sok mindent megértettem ezzel kapcsolatban, de van még mit fejlődnöm.

Mit akart a költő ezzel a pár sorral kifejezni ? Had elemezzem ki e szavakat jelentésük szerint.

Mindig: - mindenkor, minden körülmények között, mindenhol, mindenben.

a mélyből : - alulról, a mélység színéről, onnan ahová nem lát be más, csak aki egészen odáig megy ahol az a dolog van.

meríts : szedd ki , töltsd bele valamibe és nézd meg.

felszín :- ami fenn van, amit látni lehet.

csak játszik :- nem valóságos, mese szerű, elképzelt.

csak a lényeget tekintsd :- ami fontos, amiből kiindul.

ne azt ami látszik :- a látszat csal, láss a dolgok mögé.

Erősben a védtelent :- miért akarnak sokan erősnek látszani, mit akarnak vajon ezzel leplezni ?

tölgyben az esendőt :- akármilyen kemény is a tölgyfa a vihar gyökerestől kitépheti.

kicsiben a végtelent :- kis dolgokból nőnek ki néha a nagy csodák.

percben a jövendőt :-  egy perc eseménye is elég ahhoz, hogy tudjunk  maradandó, hosszú időre szóló örökséget hagyni.

Ennyi mindent rejt ez a pár sor, mégis milyen könnyen ítélkeznek emberek ember társaik felett.

Elítélik, megítélik, ítéletet mondanak felette, pálcát törnek a feje felett.

Koncsol László tudta miért pont így fogalmazta meg ezt a verset, tudta hogy megérteni, elfogadni, szeretni, ÉRDEMES !  Mert amit vet az ember, azt aratja le !