marionett blogja

János ha berúgott, mint az atom, akkor dalolgatott először csak csendben, majd egyre hangosabban. Sokszor kocsma zárás után tért haza, az ő Mariskájához. Ez úgy, tizenegy óra tájt volt. Ilyenkor persze már minden "rendes" ember alszik,hogy másnap frissen, kipihenten mehessen dolgozni.
A mi Jánosunk ezzel mit sem törödve,végig dúdolta , dalolta, majd orditotta az utcákat. A hangerő akkor hágott a tetőfokára mikor az utcánkba beért. Nem ám szép népdalokat és nótákat gajdolt. Nem! -nem! Ő találta ki a munkájáról /utcaseprő volt/
az ő Mariskájáról, aki egy igen törékeny csöpp asszonyka, éppoly csöpp kis ésszel, s nagy szorgalommal. A szorgalom mellé, nagy szív is társult. Az utcabeli gyerekek örömére. Az első érésű gyümölcsöket, mindig szétosztotta közöttük.
Szerette a gyerekeket, és az időseket is . Azoknak is vitt éven át, egy -egy almát, barackot, szölőt, idénytől függöen.
Hétvégeken, amikor az Ő Jánosa, elindult "tankolni", mielőtt elment Mariskának mondta "Manemrúgokbehiggyénekeeeeeem! szerelmeeeeem, Mariskám!" De azután mégis mindig sikerült neki valahogy. Meg itatták is a kocsmabéli huncutok, mert jó nagy marhaságokat beszélt, néha eljárta a "medvetáncot" ezért italt rendeltek neki. Tánc közben, körbe locsolta a z úri népet. Ebből a pincérek nem kis ügyet csináltak. Jánost, ilyenkor bezárták a göngyöleg raktárba. Jónazódás céljából.
-Ha kialudtad magad kijöhetsz. Persze a "huncutok" alig várták a mámor vesztést, hogy újra berugassák, mint azt a bizonyos albán szamarat.
No, visszatérve Mariskára, ö sem vetette meg az italt, Elindult ünnepnap, szépen felcicomázva ,zsabós blúz kék szoknya , ünnepi kendővel hátrakötve a haja, csak úgy menyecskésen.Bár már nem volt fiatalka, túl a hatvanon.
Minden házba betért, ahol öregek laktak. Hozott vödröt, síkakefét /ahogy Ő mondta/ meg a felmosórongyot.
Minden kisöregnél megsíkálta a lépcsőt,meg a küszöböt., ez a müvelet,mindig szombati napra esett.
Mondván, ha az ÚRJÉZUS erre jár .- "maj' tunni fogja," Mariska járt itt, hogy tisztán lépdeljen be a házba az ÚR!
-Na! Kedves Kató néni! Kap -é a Mariska fizetséget.-kérdezte miután elvégezte a síkálást.
-Persze lányom! Hogyne ., és megtöltött neki,egy háromdecis poharat borral. A bor hideg volt,az idő meleg.
Mariskának meg jó "huzatja" volt. Egyszuszra megitta a bort. Sikerült pityókásra innia magát. Énekes egy pár voltak ezek, .
mármint a Mariska és a János, Az asszony is szerette a hangját kiereszteni, operettekből énekelt, hol ebből hol abból.
Egyet dalolt,kért még 5 forintot/ 70-es években/ azután az ajtó elé löttyintette a vödréből a vízet,és már ment a következő kuncsafthoz. Ott is síkált egy keveset, majd megitta a borocskát, trillázott egyet,addigra már túl volt a negyven cseppen, ahogy mondani szokás. Még egy helyre betért az utcában. Azután hazament megmosta a kezét, és úgy dÍszes ünnepi ruhában lefeküdt aludni. Olykor János korábban jött az ívásból. hazáig énekelt .
Mariskám angyalom,
drága kis asszonyom.
lépted nyomát imádom,
Kezedet megcsókolom.
Hazaért,egy darabig csend volt. Miután eljutott a tudatáig,hogy a felesége is be mert rúgni, üvöltve úgy el tángálta, némelykor, hogy a szomszédok mentek megnézni .él -e még a csöpp asszony.
Történt egyszer egy téli napon, hogy rendőrök hozták haza Jánost. Arccal lefelé húzták a hóban ,mert lábra nem tudott állni.
Utána pár hónapra ,valahogy megcsendesedett. Hanem egy napon, elhaló hangon kiabálást hallottunk. Segítséééég!
Segiiitséééég! Kirohantunk,az utca két oldalára kotorták a havat  ami bizony jól összefagyott. Farkasordító hideg volt.
Felkapcsoltuk a villanyt és körbenéztünk. Sehol senki! -és csend. Bementünk a lakásba. Kisvártatva ismét : Segííííítséééég!
Ennek már a fele sem tréfa! A férjem kiment és végigjárta az utcát. Az egyik hókupac mögött meglátta Jánost a derengő fényben vérző fejjel.Én mindig féltem a részegektől /kiszámithatalan viselkedésük miatt/oda sem mertem menni. Tükörjéggé fagyott a hó. Szegény párom, megszenvedett János hazakisérésével. Az úgy dülöngélt, hogy majd el rántotta a férjemet is.
Végre beértek a házba.Hát ami ott uralkodott az leírhatatlan. Persze azt elfelejtettem , hogy Mariskája akkor már a mennyből
figyelte az Ő Jánosát. Mert nagy valószínűséggel, az egyik verésbe halt bele. Hosszan volt kórházban. Az "itatói" közül egy sem látogatta meg... János attól kezdve még eszementebb módon ivott. Büntethető nem volt mert nyilvántartott pszhiátriai beteg volt. Aki nem felel a tetteiért.
Végre János csizmáit lehúzta a férjem, az oldalára forditva lefektette / Rókabőr miatt/ Betakargatta az összes ott található
takaróval, és rácsukta az ajtót a kapuját egy kővel kitámasztotta nehogy kinyissa a süvöltő szél. Nem volt nyugodt éjszakánk. Főztem reggel korán egy jó zöldséglevest és átküldtem a párommal. Kissé félve ment a lakása felé, vajjon él -e még? Már ült az ágyon és a fejét masszírozta, szédült, Kíhivtuk hozzá az ügyeletet, el is vitte a mentő az eséstől agyrázkódása volt. Mikor kijött.a kórházból hetekig hálálkodott. Megmentőm!!!- mondta ha férjemmel találkozott.

Egy napon a János háza elött teherautó állt . Rozzant kis bútorait pakolta két fiatalember. Mikor kész voltak János csengetett állt a kapuban könnyes szemmel.
-Búcsúzni jöttem - mondta.
-Hát hova-hova? -kérdeztük.
- Rokonokhoz!- vidékre.
Ezzel egy fényképet adott át, a hátuljára az volt írva "Megmentőimnek."
Mariska és János mosolygott ránk a képről fiatalon. Azóta nem hallottunk semmit felőle él-e hal-e.
Ha éjszaka, gajdoló részegek énekelnek a környékünkön, eszünkbe jutnak néha.

Szikrázóan sütött a nap. Gondoltam gyalog sétálok le a hegyről a piacra. Öt buszmegállónyi mászka. Kibírom,remélem.
Lankás úton fel, majd lépcsőn le, majd lejtős utca, Kálvária utca. Amint leértem,szemben a gyönyörű, Alsóvárosi templomot láttam. Kedvem lett volna bemenni,egy imára. Sajnos zárva volt. Mint általaban manapság minden templom. Félnek, félünk ,
mindnyájan. Tolvajok rablók, drogosok, mind kihasználják a mai laza viszonyokat, melyek a lebukásnál a börtönökben manapság uralkodnak. Haway, dizsi, napszemüveg , vitamin. Egy nincs a "laposüveg."De előfordul, hogy azt is becsempésznek furmányos egyedek. Ha bejut a drog.akkor mi az a kis pia? Jó pénzért mindent. Szóval a tolvajok miatt, az
ima ma elmarad. Ők meg szuperül érzik magukat a "böriben"-hogy idézem nemzetünk "híres énekesnőjének" kedvenc becézését eme intézményről.
Gyors léptekkel eltünök a templom közeléből,nehogy a kamera látószögében soká időzzek.Még bekaszniznak

Szóval irány a piac! Hipp-hopp már ott is vagyok. Friss az árú mindenhol és "hatalmas" árak. Cartelben vannak ezek?
Mindenhol egyforma árak. Végigsétálok és tényleg! Na mindegy, ha már itt vagyok. egy kis karalábé, karfiol, káposzta,retek pirosló kápia paprika,a lila padlizsán, a zöld uborkák, a narancsok és almák , na még egy kis sárgarépa, micsoda szinek. szinkavalkád. Ebből egész héten tudok, a családi asztalra finom ételeket. varázsolni A kosaram súlya nem semmi, de hazafelé, hegymenetben már a busszal megyek. A megállótól már pár lépés és otthon vagyok.

Szeretem a nyüzsgést, de jobb otthon, a mi kis csendes utcánkban. Ahogy éppen erről elmélkedtem. Hirtelen gyereksírás illetve vísitás, hasított az amúgy sem csendes piac forgatagába Körülnéztem azt látom egy férfi, egy kisfíút egyik karjánál fogva felemelve tart és üti a fenekét. A gyerek úgy leng,mint egy inga. Senki nem avatkozik közbe. Csak dermedten néznek.
- Bélaaa neeeee! Mit csinálsz? Neee! Ne tedd ezt. Azért az egy banénért amit kért? Eszednél vagy?!
-Kussoljál! Amilyen hülye vagy, meg is vennéd neki igaz.? Tölem meg sajnálod, azt a pár pohár sört? Te szemét!
-Pár pohár?- kérdezte a nő. Mindennap részeg vagy.  Csinálod itt a cirkuszt.
A férfi most elindult a zöld faház felé, mely a piac végénél volt. Látszott most sem józan.De célja felé, az ívó felé ment.
Közben magában motyogott. Ezek azt hiszik, mindenre elég az én munkanélküli járadékom. Na persze, majd ha fagy. Banán!?
-Persze majd banánt, még mit nem! Na! -várjatok csak. Ezzel hirtelen megfordult . A fiatalasszonyka, a babakocsit tolta maga elött. Benne egy édes kicsi lányka. Az asszony sovány volt, meggyötört. Látszott a ruháin, hogy jobb napokat élt, de minden most oly avíttnak látszott rajta. Bizonyára sok mosástól. Szürke volt mindene, az arca is. Az egyik árus épp egy pár darab szép banánt adott a nőnek, egyet pedig a még mindig síró, öt év körüli fiúcskának a kezébe nyomott. A kisfiú köszönte szépen,éppen meg akarta tisztítani, amikor ott termett az apja. Akkora pofont adott a kisfiúnak, hogy a feje majdnem lecsavarodott a helyéről.
Jézusom! - kiáltottam ijedten. Egy teremtett lélek sem állt meg, nem szólt. senki semmit....
Részvétlenek az emberek, és félnek.
- Nem koldus a fiam! -üvöltötte a férfi
A gyerek reszketett a félelemtől. A következő ütéstől, a földre zuhant és beütötte a fejét. Odarohantam, mert fel akarta emelni a férfi a gyereket a földről.
-Meg ne mozdítsa! -kiáltottam rá. A kicsi fiúcska, falfehér volt, remegett és csendesen sírt.
Bélaaaa! -meg vagy Te bolondulva megölöd a gyereket?
-Mit csináltál a Bercikével megint? Az asszonyka zokogott
Közben odaértem láttam, hogy a gyereknek erősen vérzik a feje, vékony kis piros csik folydogált a feje körül.
-Kérem segítsenek! -hívják a mentőket.
Ekkor a férfi, a gyerek kezéből kivette a banánt és lehántotta a héját, majd a kicsi lábához tette.
Persze odaadják a banánt a kicsiny, gyereknek, az meg elcsúszík rajta.
-Te is láttad Eszter ...úgye láttad!? Az anya egy szót sem szólt. A férfi mindenáron felemelni igyekezett a gyereket.
-Hagyja békén!- mondtam csendesen, de annál határozatabban. Ez a gyermek itt marad, mig ideérnek a mentők.
A férfi most fenyegető pózban,felém nyúlt.
-Kicsodaaaaa magaaa? Maga nem mondja meg mit tegyek. Ez az én gyerekem.Azt teszek vele amit akarok. honnan veszi a bátorságot? Csak elcsúszott.!!!
- Hazudik! Hazudik! -itt mindenki látta mit tett. Ezért nagyon megbüntetik,megértette.-mondtam. Látszott kezd kijózanodni.
-Eszter!- elmegyek Te intézd ezt a dolgot., "a gyerek elcsúszott! "
-Megértetted? Érted amit pofázok!!!
Ekkor, hirtelen kinyílt a hentesüzlet ajtaja, kilépett rajta egy kb. százkilós hentes. Hátulról hirtelen lefogta a férfit
Átkarolta a mellkasánál. Az mozdulni sem tudott. Pedig igencsak próbálkozott.
-Nem megy maga sehová!
-Engedjen el ehhez nincs joga mondta ijedten a férfi.-Meg vannak jegyezve mind, megértették. -orditott tehetetlen dühében
-Maga is meg van jegyezve, -szólt a hentesfiú és még szorosabban tartotta, a magából kifordult Apát.
- Na ! - most legyen nagyfiú! Könnyü gyerekkel és nőkkel szemben, erőt fitogtatni.
-Maga addig itt csendben áll, mig jön a mentő. Nem höbörög, megjegyezte? Főleg nem fenyeget senkit.
Ebben a pillanatban, szírénázás hallatszott. Majd egy újabb. Egyszerre ért oda a mentő és a rendőrség.
A férfit a rendőrök hátra ültették a kocsiba, ketten vele maradtak. A harmadik rendőr kihallgatta a piacon az árusokat ill. a vásárlókat.és természetesen engem is. Most aztán nekibátorodtak. Mindenki látott mindent, még azt is ami nem történt.
A mentősök, közben tették a dolgukat. Vákumággyat hoztak. Rátették a gyereket, rögtön mondták, hogy az biztos, hogy agyrázkódás érte. Az Anyát is gondjaikba vették, hiszen rázta a zokogás. Szinte az ájulás határán volt.
Összecsukták a babakocsit és a picivel együtt, beültették a mentőbe őt is .Az ajtókat becsukták. még pár percig ott voltak, majd szírénázva elindultak.
Kisvártatva a rendőrautó is elment. Egyből megjött mindenkinek a hangja. Hosszan taglalták, ki mit tett és mondott volna.HA!
Amikor kellett volna, bezzeg mindenki hallgatott. Kivéve a henteslegényt!
Bűnösök közt cinkos aki néma! Én nem éreztem magam cinkosnak.Nem akartam hallgatni az ott tartozkodók, öntőmjénezését.
Elindultam a buszmegálló felé nehéz kosarammal,a szívem még nehezebb volt...

Telefon 1.

Miért gondolod kedves, hogy mindenkinél különb vagy,
miért gondolod, hogy a Te mondataid aranyköpések?
Vicceid, beszólásaid már avittak. Rég lejárt lemez. Két évig, hogy bírtalak elviselni?Ez maga a csoda.
Abból a kevésből ami Neked van, miért osztod az észt másoknak? Holott Neked is oly kevés jutott az osztásnál.
Nem voltál más számomra csak az előbbrejutás lehetősége. Még azt sem vetted észre, hogy én rugattalak ki. Annyira stupid vagy. Kellett neked a fiatal 28 éves"Bika" Ki sérteget? Fáj az igazság? Csak kihasználtad a jóindulatomat.
Csak a villamos csörömpölése és a sínek csattogása hallatszik
Miiiiit ?
TE? Ki vagy te? Egy ősidőkből ittragadt tudatlan "szőke". Akit nőnek csúfolnak! Mit akarsz a 45 éveddel.
...Mit kérsz ki magaaaadnak? Azt hiszed te nyaltad hegyesre a piramist?
Tévedsz kedves Gál Timea. Mire odamegyek húzz el a lakásomból, különben azt is megbánod, hogy megszülettél..
Na! Igen! Nem, nem szeretném, a- ka-rom ÉRTED?!
Fogd a motyódat. és huzzál nagyon messzire. Felfogtad?
Csak azt vidd ami a tied.
Milyen könyveket? Na azt felejtsd el, nem egy darabot sem!
Két év alatt hányat olvastál el? A ránctalanító krémed használati utasítását. Azt igen. Na azt és a kencéidet viheted.
De én voltam az aggyalágyult, hogy befogadtalak.Elbóditott a csinos kis pofikád, de az agyad helyén... na hagyjuk
Egyszóval tűnj el az életemből. Ki akarom adni a lakást. A kulcsot hagyd a szomszédban Bélánál.

Telefon 2.

Nem Drágám este sietek haza . Imádlak... óh az tegnap volt! Rossz passzban voltam. felbosszantott a titkárnőm.
Azután meg az albérlő miatt is gond volt., nem akart elköltözni. Ma biztos ,hogy hazajövök. Hogy ? Miért ne?
Nő? -milyen nő?
Egy egyetemista srác volt a bérlő.Tévedsz drágám! Kitettem az összes cuccával együtt!
De most miért mondanék mást. Hiszen midig őszinte, voltam hozzád. Tudod a kölcsönös bizalom az fontos a mi kapcsolatunkban. Ez az alapja a házasságunknak. Én is bízom benned ha kiszállásra megyek.
Micsodaaaaaa! A Béla mit keres ott a Béla? Na add kérlek.
Szia! Te Béla! Te normális vagy? Mit keresel ott?
A kulcsokat? Minek könyörgöm, minek vitted a lakásunkra, nem vagy százas.. Renátának mit mondtál?
Hogy a nőőőő? Ilyen nincs, Te egy ökör vagy Béla. Valahogy dumáld ki a dolgot. Mondd,.hogy az egyetemista fiú, csaja volt, mindegy mit, csak hazudj valamit. Micsoda ? Mióta? Te szemétláda. Ne kerülj a szemem elé! Megértetted?

Telefon 3.

Képzeld Anya otthagytam Renátát. Hogyhogy miért? Mert két éve csalt a Bélával hitted volna? Amig én robotoltam és két heteket kiszálláson voltam, addig ő kikezdett a Bélával. Milyen barát az ilyen, mit szólsz? Milyen erkölcstelenek.
Anya, hogy gondolhatsz ilyesmit, hát hazudtam én neked egyszer is?
Na jó, azok gyerekes kis füllentések voltak, de,de Anya hát ne higgy neki. Renáta beteges hazudozó.
Beadom a válópert, amilyen hamar csak lehet, addig a régi legénylakásomban lakom majd.
Na! szia Anya! Nem, csak nekem higgy.Este jöhetek hozzád vacsorázni? Puszika köszi!

Telefon 4.

Viki szia drágám!
Holnap költözhetsz szívem! Üres a lakás.
Óh majd meglátod milyen kedves kis fészek lesz a mienk.
Igen! Igen! Renáta beleegyezett a válásba. Ma Anyához megyek este vacsorázni. Holnap elhozom Renitől a cuccaimat és már este együtt lehetünk. Hogy kit, Gál Timit? Ő a barátnőd? Nem ismerem. Amúgy sem kell kikürtölni. Nem kell segítség!
A férfi erősen gondolkodik
Te...Vikoca nem kellene még beköltöznünk ,jut eszembe a festők még ott vannak. Majd hívlak! Igen pár nap . Max. két hét.
Hívlak! Bocs, lehet,hogy kicsivel több.Majd, majd hívlak! Szervusz....Viki.

Kerülő utakon vittem Évit és Marcikát a  Budai hegyekbe egy ismerős családhoz. Bérbeadták a kertilakot. Évinek egy közeli óvodában szereztem dadusi állást. Igy Misike közelében lehetett egész nap.
Természetesen Józsi életveszélyes fenyegetéséből, birósági tárgyalás lett ahol, sokakat kihallgattak.Többek között Évit és engem is.Az anyós Teréz,első tárgyalás után megfenyegette a menyét, hogy elveteti tőle a gyereket. Majd Ő! Ő megtudja hol lakik és engem is kirúgat az állásomból. Sőt tönkrevágja a kocsimat,úgy, hogy kitöröm a nyakamat. végünk lesz mint a botnak, nekem is és a hires barátnőmnek is.
Azt meg sem kérdezte sem Ő sem a nagypapa ill. Józsi, hogy Marcika hogy van. Csak a bosszú az lihegett belőlük.
No nagy koppanás lesz, mert a kirohanását meghallgattam és rögtön diktafonra vettem,.az egész szöveget. A gyereket nem tudják elvetetni,mert mióta megszületett kizárólag, a barátnőm gondozza neveli és tartja el. Egy fillér gyermektartást nem fizetett a kedves férje. A nagy kibékülés után is, csak hordta el a pénzt a háztól. Évi éjjel varrt a mühelyében,nappal ellátta a háztartást. és várta melyik nap nem kap verést, vagy mely napon jön józanon haza.az ura. Teréz nem birta elviselni ezt a lányt. Gyülölte a szegénységét..Szinte szimatolta az orrcimpái remegtek ha a közelében volt. Mint egy "Vad"

Teltek a hónapok , jöttek az idézések állandó streszben volt Évi mi lesz ha kiengedik a férjét.. Én biztam benne, hogy legalább távoltartási végzést kap, de nem !
Pénzbüntetést. "zakson" mi az nekik! Egy két állatot eladnak, a fél falu retteg tölük igy se-lát-se hall senki.
A biró nem fogadta el a Teréz által mondottakról a hangfelvételt. Mondván, az lehet egy összemontirozott kazetta.
A tanúk visszaléptek.Még a körzeti megbizott aki apám jóbarátja volt azt vallotta ,hogy csak erősen ittas volt a Józsi.
Évi teljes depresszióba esett. Elvesztette az állását. csak a lakása maradt meg. Megengedték hogy ott lakhat amig állást nem kap.
El kellett jönnie az óvodából mert a vezető óvonő félt a botránytól.. Oda csupa olyan gyerek járt akik színészek újságírók stb gyerekei voltak.Hát itt egy botrány ? Egy részeg randalirozó apuka? Felér az egyiptomi hétcsapással. Szóval huss Évi röpült.
Teltek a napok. Még volt egy kevés tartaléka. Misikére vigyázott, a szállásadó néni.Teljes kilátástalanság. Évi szülei is éppen csak, hogy megéltek. Nyugdijtól-nyugdijig jó ha kijöttek a kis pénzükből. Hetente zaklatták őket Terézék,hogy hol a lányuk.?Azt hazudták vidéken, legalábbis úgy tudják.
-Valahol Pácin környékén.
Átteték arra a területre a keresést. Csak azt tudnám, minek nekik Marcika, amikor soha nem törödött vele senki az apja családjából. Ő csak a "kódis Kölyke volt.
Évi a teljes kétségbeesés szélén állt amikor felfedezett egy hirdetést az egyik lapban. Jó kereseti lehetőség aránylag könnyü modell munka /cipőbemutatás/ napi kétszer két óra.Boldogan újságolta lesz munkája. Ez egy olasz divatcég, csak széplábú nők jelentkezhetnek. A lábuk látszik csak. Az is csak kifejezetten térdig, egy függöny mögött kell elvonulni. Exkluziv környezetben. Óránként tizenöt perces szünettel. Űditőt és szendvicset fogyaszthatnak. A fizetés a napi 4 órás munkáért havi 200 ezer forint. Ezt kissé gyanúsan, soknak találtam. igy felhívtam az ügynökséget, ahol azt a felvilágositást kaptam, hogy kb. öt -tíz percig van rajtuk egy pár cipő. Abban húsz métert kell lassú tempóban, illetve zene ütemére sétálni.Oda-vissza. Minden színhez más-más harisnyát fevenni. Mindezt persze igen gyorsan,ez a fárasztó része a munkának, de ha féltem a barátnőmet., nyugodtan menjek el vele és nézzem meg, miből is áll ez a munka. Igy is tettem az ügynökségen egy kódot adtak Ez a kód volt a kártyádon, amivel bejutottál az épületbe. Miután egy három tagú zsüri eldöntötte, hogy tényleg szép a lábad mehettél a kifutóra, onnantól kezdve csak kódod, alapján hívtak le vagy fel a kifutóról. Fotóztak illetve filmezték a cipőket. Te személytelen maradtál.Rendes munkaszerződést kötöttek Veled, melyben még az italok hőfoka is le volt írva, hogy nehogy meghűlj és köhögéssel zavard a munkát. (Ez roppant fontos!!!)Hát ennyi . boldog voltam végre egyenesben van a barátnőm. Ja! és nem elhanyagolandó, hogy testőr szolgálat van. Igy senki nem tud rátörni, lásd: Teréz vagy Józsi. Fellélegezhetünk. Másnap volt a nagy nap.

Az első bemutató. Évi mikor eljött hozzám, tele volt élménnyel,hogy nagyon meg voltak vele elégedve,mindenki mondta milyen gyönyörü a lába a 38-as méret pont megfelelő. elmondta hány harisnyát és cipőt cserélt aznap. Szóval repkedett a boldogságtól.. Másnap 9 órára kellett mennie.

Felment a pódiumra, nem kevés igalommal, most már élesben ment a dolog. elsőként egy fekete cipő nagyon magas sarkú fekete harisnyával, mikroport a fülben, halk zene.
A szervező súgja: lassan indul-megáll most továbbmegy stb. Alig volt három perc, már a másik lány indult addig ő egy fehér térdzoknit és lakkcipőt húzott fel, majd kissé csámpásan kellet lépdelnie.
Volt rózsaszín cípő fehér necc harisnyával stb. Úgy elszaladt a négy óra ,szinte észre sem vette. Egy dolog zavarta, hogy
beraktak pár tükröt, hogy saját tartásukat ellenőrizni tudják. Pihenőidőben mindenki evett, ivott, külön kis szobák voltak kanapéval, itt kicsit pihenni is tudott Ki volt készitve egy szatén köntös, gondolta azoknak akiknek melegük van. mert a ventillátorról megfeledkeztek.
Fáradtan boldogan jött haza. és ment a dolog hetekig hónapokig, mindig pontosan fizettek. Néha volt, hogy délutánra kellett menni olyan is volt,hogy hat órát dolgozott. Szépen gyűlt a pénze. Ha du. dolgozott kocsit küldtek érte és este haza is vitték. Ennek külön örültem. Azután egy nap bevágott krach. A mikroportja harisnyacsere közben, kiesett a füléből. a zenét halkan hallotta. De vezető asszisztens hangját nem. Egy férfi lihegő hangja hallatszott a függöny mögül.
-Mmooohhhhahdd nehhhkhhhi hooogy lasssitson! Közben félreérthetetlen nyögések és más furcsa neszek hallatszottak.
Mikor a végéhez ért a függönynek, lehajolt a mikroportért és kilesett a függöny mögül. Szó sem volt itt fotózásról, egész másról, szólt a dolog. Beteges gusztustalan üzletről. Megdöbbenve látta a különbözö pózban a magányos beteg férfiakat férfiakat. és nőket elkülönülve egymástól.Ehhez asszisztált? Szörnyű!!! Hirtelen megszédült és hányingere lett.
Három baldachinos ágyon, félreérthetetlen helyzetben, különbözö korú férfiak jól elfoglalták magukat külön -külön.a nők.
Fétisimádók voltak.! Budapest összes "cipőfétis" imádója odajárt, majdnem napi szinten, könnyiteni vágyain. Barátnöm természetesen ott hagyta a "munkát". Most otthoni, számitógépes távmunkát végez. Reméljük itt nem ugrik be semmi gikszer!

Közben az ügyész megfellebbezte Terézék itéletét. Igaz, hogy Józsinak nem kell börtönbe vonulnia , és Teréznek sem, de komoly pénzbirságot róttak ki rájuk, Józsi és anyja, "Távoltartási büntetést "kapott, Józsinak a vagyonához mérten most már 6 évre visszamenőleg ki kell fizetnie a gyermektartást.Illetve az összes perköltség megfizetésére itélték anyát és fiát. Egy kis vesztegetési ügy is volt, igy a körzeti megbizottat lefokozták.Elfogadták a diktafonra felvett életveszélyes fenyegetést ezért szigorú megrovást kaptak. Hát igy örölnek mostanság ISTEN MALMAI-lassan, de biztosan.
Biztos vagyok benne, hogy barátnőm megtalálja hű és szerető párját aki a kis Marcit ha nem is sajátjaként, de mint jóbarátot felneveli és útját egyengeti apja helyett.

Három nap múlva ruhapróbára mentek. A varrónő dicsérte Éva szép formás alakját gyönyörű szőke haját. A ruha remekül állt rajta. Éppen jött egy úriember, egy kész pantalló alakitásért. Igencsak rácsodálkozott Évára.
-Jaj Kedves olyan mint egy hercegkisasszony, mondta huncut mosollyal. Éva hálásan visszamosolygott. Anyósa majd szét pukkadt , mérgében.
-Nincs itt helye férfinak! Kifelé haladjon az úr. Majd ha mi befejeztük bejöhet,mondta határozott hangon. Ne koketáljon
a fiam menyaszonnyával.
-Megértette!?
-Óh már itt sem vagyok. De szívesen elmennék a lagziba, a mennyasszonyt megtáncoltatni. Azzal elköszönt
a varrónőtől és Évától.
- Csókolom, a kezüket!
-Jónapot ! mondta Teréznek. A varrónő egyből megszerette a szerény Évát, és mély részvétet érzett iránta. Istenem szegényke.
Micsoda sorsot ad ennek a szegény teremtésnek az élet.
-Tudja mit, vágjunk le a fátyolból másfél métert. Teréz ezt olyan önelégült mosollyal mondta, hogy ekkor gondolkodott el először a lány, vajon férjhez menjen -e a völegényéhez. Egy ilyen anyós mellett rabszolga sors vár majd rám, gondolta.
Ám hamar visszatért a jókedve, gimnazista lányok voltak a kikarat előtt a napsütésben, beleselkedtek és integettek neki. -Szia, de szép vagy! Éva büszkén állt a dobógon. Hadd pukkadjon Teréz. Mától magában majd igy nevezi anyósát.
Vége volt a próbának. Elindultak haza. Anyósa bele akart karolni. Hadd lássák a népek milyen nagy az egyetértés.
Éva gyorsan a táskájában kotorászott. Hazáig már egyikük sem szólt, egy szót sem..
A kis paraszt még neki áll feljebb -gondolta Teréz. Tölem azután nem sok jóra számíthat. Éva morfondirozott magában elmesélje -e vőlegényének a történteket, végül úgy döntött, hogy nem. Jön még kutyára dér! Lesz alkalom a megalázást visszaadni.
Az esküvő nagyon szép volt. Józsi boldog volt. Sokan voltak a vacsorán a fél falu biztosan. sok pénzt összetáncolt az asszonyka a menyasszonytánckor. Csak úgy repkedtek a tiz és húszezresek. Teréz űlt anagy tállal amit a tánc befejeztekor pillanat alatt el is vitt. Egy fillért sem adott a fiataloknak. Ők mit sem törödtek most, holmi pénzügyekkel. Elutaztak nászútra. Galyatetőre mentek, imádták a hegyeket mindketten. Nagyokat kirándultak pihentek. S nem tudtak betelni egymással. a pedig a szerelem, nem most kezdődött kettejük között.
Még gimnazista volt Évi, bejárt pestre a Szt. Margit gimnáziumba. Józsival is igy találkoztak.Hűséget fogadtak egymásnak.
Évi kivárta a Józsi katonaídejét. Egyre jobban kötödtek egymáshoz. A szülei óvták ne menjen nagygazda fiához, de nem hagyták magukat befolyásolni.
Józsi kárpitosmühelyt nyitott, Évi bedolgozó lett egy szövetkezetnek varrt. Szépen gyarapodtak. Csak Teréz mételyezte az életüket.. Állandóan talált valami panaszkodní valót. Szította a vitát a fiatalok között. Józsi sokáig nem hallgatott az anyjára. Amikor Évi más állapotba került. akkor kezdődtek a bajok. sokat betegeskedett. A kisbababával semmi gond nem volt, de Évi vérszegény volt.
-Mondtam én ládd, erős paraszt jányt kellett volna elvenned.Minezt persze menye fülehallatára.
-Te nem halgattál rám.
-Milyen gyereket fog ez igy szülni? He? Gyenge kis nyápicot!

Évit beutalták Pestre a Bakács térre, veszélyeztetett terhes volt. Józsi hetente kétszer háromszor jött hozzá. Azután pár alkalommal észrevette, hogy kissé kapatosan jön.
-Józsikám hozzám igy ne gyere! - kérte. A Doktor úr mondta semmi izgalom. ezt én nem türhetem. Anyád nem szól érte?
- Megígérem Édes! Ez csak igéret maradt. A végén, már be sem jött Pestre látogatni. Mindig volt valamilyen kifogás.
Amikor végre megszülte a kisfiút Marcikát, négy kiló feletti súllyal. Azt beszélték meg még régen ha fíúcska lesz?
Márton lesz a neve.
Már nem költözött vissza,. nem ment vissza Józsihoz. A ruháit az anyja hozta el tölűk. A mennyasszonyi ruhát, tűntetőleg az ágyra teritette és vett az uszályhoz plusz még másfél méter anyagot, azt is odatette Évi Mamája., a gyürűvel együtt. Megkezdödött a harc a kisfiúért. Állandóan látogatni akarta a gyereket, csak már józanul sohasem tudott bejönni Pestre.
Évi anyja szépen hazaküldte. Hol az óvodánál hol itt hol ott felbukkant hatalmas mackókkal. plüss állatkákkal. Pl. már három biciklije volt.,a kicsinek.Mindennel elhalmozta azután hónapokig nem jött. A kicsi persze várta az apját. Mikor jön Apa.?
Még nem voltak elválva. Józsi egyre jobban és többet ivott. már-már alkoholista volt. Lassan teltek az évek amikor egy napon megint megjelent . Persze kocsival, Marcika ekkor már 5 éves volt. Szerencsére Évi húga elvitte a kisfiút csepelre.
Józsi kocsival jött. "matt részeg volt"! a kisfia után,ordibált a kapuban. Anyja és apja kimentek a kapu elé és próbálták szépszóval elmagyarázni ,nincs itthon a kisfiú, Évi pedig tanfolyamon van. Ekkor lassan eljutott az agyáig és elment.
Egy hónap múlva, nagy csokor vörös rózsával és többféle játékkal jött. Haza akarta vinni Évit és a kicsit.hozzájuk Teljesen józan volt.. Igért füt -fát megváltozást. Külföldi utat stb, hogy nem hallgat mindenben az anyjára.
Évi beleegyezett, de csak úgy, ha nem együtt laknak az anyósékkal. Mindenbe beleegyezett. Egy darabig minden szép volt Boldogok voltak, a kisfiú szépen gyarapodott. Egy este éppen fürdette a gyereket. Megérkezett Józsi, a haverjai és dobozos sörök társaságában.Évi kérte menjenek ki a kertbe mert a gyerek a hangoskodás miatt fél. Ekkor csattant el az első pofon.
Szegény Évi másnap engem hívott fel menjek értük ,kocsival mert még éjjel is megverte a férje.Persze rögtön indultam.
A körzeti megbizott a férjem beosztottja volt valamikor, bementem hozzá és elmondtam mi a helyzet.Nem lesz egyszerű eset a barátnőmet és a gyereket kihozni a házból.

Minden csendes volt megálltam a ház elött, a tizedes a kocsiban maradt. Csengettem!
- Na ! -már a bikáját is hoztad. Innen, élve nem megy ki ez a cafat mondta,Józsi. Próbáltam megértetni vele, hogy tölem kért segítséget a barátnőm. Aki pedig a kocsiban ül az velem jött. Nos miután sok volt a "maligán" igy percről -percre jobban üvöltött agresszivvé vált. Hajánál fogva kihúzta Évit az utcára. Könyörögtem neki ne a gyerek előtt és egyáltalán ne tegye ezt. De egy "szeszkredencnek" magyarázhatok. Bevette az agyába, hogy aki a kocsiban ül Évi pasija.

Ekkor kimondott egy szót:. Rémisztő volt. Megölöm a gyereket , Te cafat nem kapod meg., csak holtan Te is megdöglesz, kicsinállak! Természetesen a fél utca népe kint állt. Hallottak mindent. Tudtak a tivornyákról Évi megveréséről.
Kiszállt a kocsibol a tizedes,elindult a ház felé. Ekkor értek oda Józsi szülei. Pénzt ajánlottak, ha nem viszi be az őrsre a fíúkat. Azután Évinek estek, hogy egy szemét, mert ráhozza a férjére, a rendörőket.
-Ez a "Kódis" idejött a pucér fenekével, semmije sem volt , oszt' most Ő a Csekonics grófné. Úgy raktam össze neki a strafirungját a miénkből.üvöltött Teréz...

Persze mindenki nevetett rajta, hiszen az ilyennek hamar hire megy, a kocsis már réges régen ,kikotyogta a dolgot,igencsak részletesen.
Na fiam! szólt a tizedes- most hozza ki azt a kisfiút, hogy a maga szülei gondjukba vehessék.

Nekem közben intett, hogy Évit ültessem be a kocsiba. Úgy látszik a szülőktől tartott, mert Marcikát kiengedte a házból..
Szép kómotósan megbilincselte Józsit a tizedes elmondta a jogait. Ekkor újra rájött a hoppáré.Üvöltött,hogy felgyújtja a házat megöli Évit és a kicsit is. Teljesen kifordult magából.
Na itt elfogyott a türelmem épp akkor ért a kicsi a kapuhoz, felemeltem és beültettem a már elkészitett gyerekülésbe, majd azonnal indultunk pestre. Józsi szülei menyük szapulásával voltak elfoglalva . A szomszédoknak ecsetelték "Kódis"-ságát.
Meglepett arcuk még most is előttem van, amint elhúztunk mellettük.... Folyt. köv.
yyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy-