Fényes csillag...

Nem tudom, én  most mit tegyek,

szememből sűrün ömlenek

biborkönnyek,mint egy patak.

lassúl majd,vagy újra árad?

Arcomon a sós víz lefolyt,

engem most a bánat megfojt.

Biborkönnyem soká éget,

egy szép élet semivé lett.

Nem segit már"új sziv,szike,

gyenge tested, ment messzire.

Veled volt az egész család

Látták doktoraid harcát.

Édesanyád ölelt, védett.

Nem engedlek! Nem én Téged!

Te bizony már messze jártál,

Angyal szárnyat szorítottál.

Vittek messze,. fel magasba.

Szomorúság ült arcokra.'

A családod elbúcsúzott,

Mindenkinek könnye hullott.

Viki,Drága, mind szerettünk,

Soha-soha nem felejtünk

Fényes csillag vagy az égen,

Fentről nézel le ránk, csendben...