Szaladnék

Kanyargós, ismeretlen út előttem,
köd fátyol takarja, elmúlt életem,
szikrázó a fény, hívogat csábítón,
induljak a titkokkal teli úton?

Oly sok keserűségem hagynám hátra,
hogyha vigaszt találnék út porába,
reménykedve nézek a fény tükrébe,
Szaladnék boldog ölelő kelyhébe.

Régmúlt szép emlékek vissza tartanak,
marasztalnak rám boruló faágak,
nem nézek hátra, megyek idegenbe,
indulok a messzi ismeretlenbe.