Összetörten

Pára borította szép réten,
bánatomat szélnek eresztem,
tévedés volt e nagy szerelem?
Gyógyítgatom bánatos lelkem.

Nem vársz már csillogó szemekkel,
szívem, lelkem tele reménnyel,
talán visszatérsz hozzám kedvesem,
fény gyúlna összetört szívemben.

Kérdezem e virágot, árva kezemben,
szavát nem hallom, csak néz csendesen,
lesz még nekem tavasz, boldogság szívemben?
Könnyeim morzsolom fájón, összetörten.