Búzamező

Megáll a mosolygó napsugár,

oly ragyogó a sárga határ,

alant aranyló búzamező,

szépsége mesés, oly igéző.

Súlyos fejüket mélyre hajtják

a búza kalászok boldogan,

várják, hogy terhüktől egy kasza,

egy suhintással szabadítsa.

Tiszta égen pár felhőfoszlány,

lassan úszik a kék ég alján,

gyöngyszemei már elapadtak,

de aranyló életet adtak.