Az én példaképem

Az én példaképem, nem hagyott elveszni
a rengetegben.
Még hogy nincsenek csodák?
Lehet hogy fáj, de ad eleget,
hogy belásd a hibád, mutasd a példát.
Arca még mindig én előttem,
bátorító szava cseng fülemben.
Az én példaképem egy idős bácsi,
ki kusza soraimat próbálta igazítani.
Halk hangján tanácsokat adott,
biztatott, hogy elveszett nem vagyok.
Fogta kezem, botladozó tollam irányította,
Sikereimnek ő örült a legjobban.
Még ma is,... ha elakadok,
gondolatban hozzá fordulok.
Egy lélek lebbenti kócos hajam,
egy reszkető öreg kéz megfogja vállam...
Suttogva megköszönöm,
hogy még onnan fentről is figyel engem.
Most is látom mosolygását itt mellettem,
Szelezsán Gyuri bácsi az én példaképem.