A vagány

Vagány vagyok, mondják sokan,

attól függ, hogy mit gondolnak,

csúcsszuper már nem lehetek,

bevállalós azért lettem.

Bátorságom jaj... hibádzik,

kalandvágyam ingadozik,

néha vagyok eszméletlen,

elképesztő szerelésben.

Fütyülök én a divatra,

ami tetszik rám aggatva,

indulok a Körös partra,

rám borul majd fűzfák árnya.

Lóden kabátomnak alja,

lengeti szél a nyakamba,

piros kalap karimája,

huncut szemem eltakarja.

Tibold Katalin

A VAGÁNY!

50 x 40 - akril, struktúrpaszta, farost

Mert milyen is a mai nő? VAGÁNY! - Hölgyeim NŐNAP alkalmából fogadjátok szeretettel régebbi alkotásomat, és milyen legyél? VAGÁNY!