A vagány

Vagány vagyok, mondják sokan,
attól függ, hogy mit gondolnak,
csúcsszuper már nem lehetek,
bevállalós azért lettem.

Bátorságom jaj... hibádzik,
kalandvágyam ingadozik,
néha vagyok eszméletlen,
elképesztő szerelésben.

Fütyülök én a divatra,
ami tetszik rám aggatva,
indulok a Körös partra,
rám borul majd fűzfák árnya.

Lóden kabátomnak alja,
lengeti szél a nyakamba,
piros kalap karimája,
huncut szemem eltakarja.