mamuszka37 blogja

Vers
mamuszka37•  2019. március 17. 17:45

A kukac tragédiája

 

Egy csupasz kukac

éhezett és fázott,

menedéket keresett,

hol találhat.

Araszolva, lassan haladt,

egy almafa alatt

talált egy kupacot,

Rohadt alma, puha, édes,

melegít és finom étek.

Belebújt a kupacba,

gondjait így megoldva.

Hajnaltájban jött egy kakas,

éhes volt, erőszakos,

megette a kukacot.

mamuszka37•  2019. február 6. 12:42

Elhagytál

Magány

 

Elhagytál, mint karaván

a Szaharát,

mint langy eső a felhők

otthonát

mint a gyermek már megunt

játékát.

Forró szél kavarja a

homokot,

hűvös eső veri az

ablakot.

Tél van és nélküled kell

játszanom,

könnyek nem segítenek

magányomon

Szétváltak már az utak

elhagytál,

rád emlékeztet vágyam,

vissza vár.játékát.

Forró szél kavarja a

homokot,

hűvös eső veri az

ablakot.

Tél van és nélküled kell

játszanom,

könnyek nem segítenek

magányomon

Szétváltak már az utak

elhagytál,

rád emlékeztet vágyam,

vissza vár.

mamuszka37•  2019. január 27. 11:39

Ady:Párizsban járt az ősz - parafrázis tőlem

Ady és én

Párizsban egy forró nyári napon

Ady a Szajna felé ballagott,

lelkében daloltak furcsa dallamok.

Lobogó lángok, hamvadó parázs,

lopakodó szél üzent halált.

A Szent Mihály úton hirtelen

váltott az ég színtelen,

avart kavart halk lombok alatt

az őszi szellő, majd elszaladt.

Nem vette senki észre,

csak a beteg költő rezzent fel a vészre.

Párizsból az ősz kacagva suhant,

a költő lelkébe mély bánat zuhant.

 

mamuszka37•  2019. január 19. 11:15

A szerelmes tenger

      

Esteledett, sötétedett,

tengerparton, a hegy mögött

szép holdleány levetkőzött.

Mezítelen, szégyentelen

fénytáncot járt a tengeren.

Szerelmesen ölelte a tenger,

csókolták fényét a habok,

észre sem vették a féltékeny Napot.

A holdleány gyorsan felöltözött,

eltűnt a hegy mögött.

A Nap felkúszott az égboltra,

tüzes nyilakat szórt a habokba.

A tenger szélért könyörgött fájdalmában,

megbízott vihar barátjában.

Az elzavarta a forró Napot,

estére lecsillapodott.

Felragyogtak a csillagok,

a holdleány táncot ropott,

kacagva fogadták a habok.

 

 

mamuszka37•  2019. január 12. 19:12

A csend hangjai

 

 

Csenget a csend - és üres,

nyugtatja fáradt lelkemet.

Álmodik a fájdalom,

sós cseppekkel áztatom.

 

Szememből a könny szivárog,

mély ráncokkal teli árok,

szenvedés véste és bánat,

átok verte már anyámat.

 

Zaj zavarja meg a csendet,

Merengésből ébredezek,

nem nyalogatom sebemet,

idők múltával beheged,

csak a szívem marad üres.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom