mamuszka37 blogja

Történelem
mamuszka37•  2019. május 22. 21:34

Himnusz mai időben



Erőszak ostora vág végig a földön,

egyre sűrűbb fojtogató köd jön.

nem látjuk már egymást,

holtak, harangzúgás,

újra felépítjük ősi Bábel tornyát.

Különböző népek egyességre léptek,

modern, szép világot felépítenének,

ám az egyességből vad gyűlölködés lett.

Élni szép! élni jó! luxust élvezőknek,

Élni kín, félelem számkivetetteknek.

pusztul minden érték, szépség és szeretet,

menekülnénk? hova? a bűn mindent belep.

Teremtő Istenünk! Vigyázz a világra,

a Sátán bosszúja ne kaphasson lángra.

Terrorista gyilkos ne szaporodhasson,

sok ártatlan ember ember maradhasson.

vezéreljen minket békevágy, szeretet,

Segíts nekünk ürünk, áldhassuk nevedet!

mamuszka37•  2019. április 11. 15:24

Himnusz a békéről

 

 

Békét kerestem,

megtaláltam,

halotti csendben

ült magában.

 

Embert kerestem,

nem találtam,

maga pusztított

fajtájában.

 

Mit ér a béke

ember nélkül?

Mit ér az ember

béke nélkül?

 

A béke csendje

csend békéje

a gyáva ember

üdvössége.

 

A hős élete

a győzelem

léte értelme

a küzdelem.

 

Győztes a vesztest

megsarcolja,

ez új ok újabb

háborúra.

 

Pusztítjuk egymást

míg csak élünk

a béke legyen

csak vendégünk!

 

Tiszteletbeli

istenségünk!

Harcolunk érted,

légy vezérünk!

mamuszka37•  2019. április 9. 22:00

Az elidegenedés kora jött el

 

Már az ipari forradalommal kezdetét vette az a folyamat - és napjainkra óriási mértékben felgyorsult, ami - az egykori tudós emberek jóslatai szerint - az emberi életminőség gyökeres átalakulásához és ezzel együtt az emberi faj elkorcsosulásához vezet.

 

Egyre többféle energiát ismerünk meg és használunk fel  az emberi munka megkönnyítésére, luxusigények kielégítésére és az élővilág, - beleértve az embert is - elpusztítására.

 Mélyen beleavatkozunk a természet körforgásába, törvényeit átformáljuk és ezzel megbetegítjük, de meggyógyítani már nem elég az ismeretünk. Ezzel saját pusztulásunkat készítjük elő.

   A régészek feltárják az ősi, ókori csodás nagy civilizációk maradványait.,miközben megcsodáljuk, nem jut eszünkbe, hogy hasonló sors várhat ránk is.

Rabjai lettünk a technikai vívmányoknak,..és minden érték, ami emberi léptékű volt, veszni látszik.

   A fizikai munka ma már nem kíván tőlünk erőfeszítést, a gép drága energiák felhasználásával elvégzi helyettünk / takarít, mos, mosogat, állatokat ellát, vet, arat...stb./

   A szellemi munkához sem kell képzelet, fantázia, kreativitás, olvasás, számolás, írás - van már számítógép, internet, mobil - elvégzi helyettünk.

    A gyerekek gépi játékokkal játszanak, bambulnak a TV készülék előtt és ostoba meséket, nem nekik való, öldöklő krimiket, erotikus jeleneteket néznek, példaképeket a képernyőről vesznek és utánozzák. Nem tudnak egymással természetes játékokkal - labda, ugrókötél, társasjátékok -  szórakozni, beszélgetni, fogócskázni, sántikálni homokba rajzolt ábrában...

   A művészeteket is gépiesíthetik - lehet festeni, verset, regény írni, panelekből fantáziátlan háztömböket létrehozni, .és nem kell kézügyesség és alkotó tehetség ehhez. Ami még megmaradt a régi időkből - múzeumba kerül, gyűjtemények őrzik /jó esetben!/ vagy megsemmisül az új, modern eszközökre való csere révén. Az ifjú nemzedéket egyre kevésbé érdekli, hogyan éltek régen, mit írtak, milyen dalok mellett mulattak, milyen zenékre, hogyan táncoltak, hogyan barátkoztak, hogyan kerestek szerelmet....talán nevetnek is rajta, ha az idősebbek mesélnek.

   Mi lesz a következménye ennek a folyamatnak?

Az emberek - már gyerekkoruktól ellustulnak, elhíznak, ha sportolnak, túlhajszolják magukat, mert az emberi teljesítőképességet messze meghaladó teljesítményt várnak tőlük és ezt drogokkal is elősegítik, ha szükségesnek érzik. Eredménye a korai lerokkanás, fiatalkori halál.

   Lelkileg is eltorzulunk, elidegenedünk a munkánktól - ha van! - mert nem leljük benne örömünket, nincs benne a mi ügyességünk, fantáziánk, csak irányítottuk a gépet, ez rabszolgamunka, monoton, nem ad igzi sikerélményt. Elidegenedünk egymástól, mert nem beszéljük meg gondjainkat, érzéseinket /ha vannak/ - és végül elidegenedünk önmagunktól is,mert nem tudunk szívből örülni, szeretni, csak negatív érzések törnek elő lelkünkből: irigység, kapzsiság, bosszú, harag, közöny...

Pótcselekvéseket keresünk - ital, drog, szerencsejáték, mesterségesen szított izgalmak, vágyak - és kiábrándulás.

   Ilyen a mai elidegenedett világ, és minél sivárabb, annál inkább halad a végkifejlet felé, mint a kihalt régi civilizációk.

 

mamuszka37•  2019. március 15. 15:18

A titkok kertje

 

 

 

Csonthegy mögött,

virágos völgy ölében,

elrejtőzött erdő közepében

a titkok kertje.

Kőfallal körülkerítve,

kapuja nincs,

ösvény vezet rejtett bejáratához,

labirintus folyosóján

vissza nem találhatsz,

nincs kijárat.

Középen áll a vár,

emlékkövekből épült,

tornyán a múlt zászlója leng,

régi dicsőségről mereng.

A vár alatt katakombák,

csontok, száraz virágok, ódonság,

balzsamos füstaroma,

penészes falak illata.

Sötét titkokat rejteget,

minden rekesz - félelmetes.

Életnek, zajnak nincs nyoma,

minden halott, szétomló, puha,

esetleges és tétova,

mint az emlék, homályos és kusza.

Ne keresd a kertet,

őrizze Cerberos,

büntetés lesz számodra,

ha lépted odavisz.

A múlt varázsa elveszik,

ha a titkok kertjét felfedik

mamuszka37•  2018. november 15. 15:21

A tetőn

 

Aki feljutott a csúcsra,

kitűzi büszkén zászlaját,

nem kellett sziklát másznia,

a helikopterből kiszállt.

Körültekint a szép vidéken,

dolgozik adózó népem.

Most új hazát építhetek,

hozok sok új rendeletet.

Fesztiválokat rendezek,

cirkuszt adok, nem kenyeret.

Másként ragyog eztán a Nap,

a felhők még nem látszanak.

Ha vihar lesz, vagy földrengés,

 nem futok el, a nép megvéd.

Testőrségem biztonságos,

bár minden szavam álságos,

hisznek nekem az emberek,

Ígérem, hogy csodát teszek.

Mindenkinek lesz munkája,

autója, szép lakása.

Ha nem tudom betartani,

talán le fognak váltani,

Színesebb a történelem,

mert megismerték a nevem.

Még hiányzik a korona,

fejemen kell csillognia.

Törpe ország nagy királya,

az leszek én valahára.

Jöhetsz udvari bolondnak,

a bohócok nem adóznak.

Segítenek igazgatni,

nem könnyű királynak lenni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

----------

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom