mamuszka37 blogja

Ismertető
mamuszka37•  2021. október 18. 18:53

A légy dicsérete

A légy dicsérete

A légy apró, szárnyas rovar,

zümmögő zenéje zavar.

leleményes, tehetséges,

mindent megkóstol, ha éhes, .

Szeme észlel szemetet

elfogyasztja ezeket.

Vonzzák a finom illatok,

terjeszt baktériumot.

Gyorsan, kering, messze repül,

félre eső helyekre ül.

Ha sikerül így elkapni,

gyorsan agyon szoktuk ütni.


Emberek is legyeskednek,

hogy amit  akarnak, szerezzenek.

Ezek az emberek szemtelenek.

Aki „bekapja a legyet”, 

kesereghet,szül gyereket,

akkor is,ha nem akarja,

 fontos, hogy legyen apja.

Életbevágó a kérdés:

Legyek, ne legyek?

Legyenek legyek,

kellenek.

Tápláléklánc részei,

madaraknak étkei.

Az embernek nem barátja,

háziállatnak nem hívja,

mégis ezt a nevet adta: LÉGY








mamuszka37•  2021. október 12. 14:17

Sasok karma között

Felhők fölé emelkedő

sziklaszirten lapos tető,

szirti sasok birodalma

feltekint a csillagokra.

Sas a madarak királya,

széttárt szárnyán messze szállva

rázuhan a zsákmányára.

Tekintete, mint a villám,

végigcikázik a listán:

ürgék, nyulak menekülnek,

a sasok nem könyörülnek.

Oly élesen lát a szemük,

magasból is észreveszik

áldozatuk - kiszemelik.

Lecsapnak rá, - éles karmuk

belevájják, győz hatalmuk.

Repítik a sasfészekbe,

lakomát csapnak belőle.

Saskeselyű dögöt eszik,

megérzi, ha közeledik

vergődő lények halála,

türelmesen csak kivárja.

Mikor kilehelte lelkét,

nem érzi, hogy széjjel tépték

ragadozó dögmadarak,

testéből semmi sem marad.


Sasfészekről jut eszembe,

itt volt Hitler tanácsterme.

Hírhedt terveit agyalta,

nőjön nácik birodalma.

Gonosz tervek, merényletek

neki lettek veszélyesek:

kivetette a sasfészek,

bunkerban lelt menedéket.

Ám a végzet utolérte,

visszahullt rá minden vétke.

Méltó büntetés lett volna,

ha dögkeselyű felfalja.

Széttépi az őrült agyat,

minden része ˝finom falat˝.

E szégyentől megmenekült,

hova tűnt, még ki sem derült.

Ím a sasok mint királyok,

jobb, ha levegőben szállnak.

Halált terem a hatalmuk,

korlátlan a birodalmuk.


mamuszka37•  2021. október 2. 16:11

Az emberiség bűnei és bűnhődése

Az emberiség bűnei – bűnhődései

Az Ószövetségi Bibliában sok érdekes történet olvasható arról, hogy a teremtő Isten figyelte teremtményeinek viselkedését, és amikor úgy látta, hogy „eláradt a gonoszság” / Babits / az emberiségre vagy annak nagy tömegére a természet erőivel pusztító büntetéseket szabott ki. Ilyen volt – talán a legismertebb csapás – a vízözön, amikor csupán egy család, Noé családja maradt életben. Említhetjük Szodoma és Gomora esetét, amely városokat tűzvésszel sújtotta Isten haragja és csupán Lót és családja menekült meg a haláltól.

Babits Mihály, művelt, vallásos költőnk a Jónás könyve című  elbeszélő költeményében Ninive városba küldi Isten a prófétát, hogy figyelmeztesse a népet a megjavulásra. „Kiálts a város ellen, nagy itta gonoszság, szennyes habjai már szent lábaim mossák..” Jónás nem akarja vállalni a parancsot, a pusztába menekül, de végül mégis elmegy Ninivébe, prédikál, de nem hallgatnak rá, gúnyt űznek belőle. Isten mégis megkegyelmez, nem pusztítja el a várost, mert megbocsát, hiszen tudja, hogy a gonoszság újra és újra úrrá lesz az emberi világban. Babits a Jónás imája című versében mégis elfogadja és megfogadja, hogy a költőnek / prófétának / „kiáltania” kell a bűnös világ ellen. A költő ekkor már halálos beteg, zajlik a II. világháború.  Isten ismét sok ezer ember és alkotásaik pusztításával bünteti a kapzsi, kegyetlen, hatalomra éhes népeket.

Történelmi emlékezetünk sok hatalmas erejű természeti csapást őriz: földrengések, orkánok, halálos betegségeket okozó, tömegeket pusztító járványok: lepra, pestis, tífusz, sárgaláz, és még sok más. Baktériumok és vírusok – számunkra, emberek számára – láthatatlan szörnyek, állatok, melyek tömegeket ölnek meg, mert nem ismerjük a védekezés módszerét, ellenszerét, csak megkésve, - mert mindenki nem pusztulhat el / mint ahogy Ninivében sem /. 

Napjainkban megismétlődik az Isteni harag büntető ostorának csapása. Földünk lakói gonosszá váltak, vezekelniük kell. A vírusok nem válogatnak az áldozatokban. Az embereknek kell rádöbbenniük vétkeikre, mulasztásaikra, segíteniük kell egymást. A járványt túlélik sokan és talán megjavulnak egy időre. A gyűlölet felett győz a szeretet és a józan ész legyőzi az ostobaságot, mert a világ  fennmaradásának ez az ára. Reménykedjünk!

mamuszka37•  2021. szeptember 24. 16:43

Tisztelettel


A tisztek vezetők,

nem ők tisztítják a levegőt.

megilleti őket a tisztelet,

alattvalók köszöntése köteles,

tisztelgés lehet.

A tisztek nek hatalma van,

parancsokat ad,

büntethet vagy kitüntetést ad.

Papok címe tiszteletes úr,

főnökük a pápa, és az isten,

titoktartás, mádság, ez minden.

Civil életben tisztségek,

polgárokat, csoportokat irányítanak,

érte felelőséggel tartoznak.

leválthatók, lemondhatnak,

ha méltatlannak mutatkoznak.

Kevés erre a példa,

mert a beosztott néma.

Ha türelmük elveszik,

lázadás következik.




mamuszka37•  2021. szeptember 20. 17:07

Elsárgult lapok egy iskolai naplóból

Elsárgult lapok

Kétoldalnyi elsárgult papírlapot tartok a kezemben. Nyolcvanéves, töredéke egy falusi iskola 

osztálynaplójának.  Széleit kicsipkézte az idő, de még jól olvasható a szövege az általam – mint tanár által – jól ismert rovatoknak.  Az osztálynaplót fontos dokumentumnak tekinthetjük, megismertet bennünket a tananyaggal, a szaktanár nevével és az akkori idők tantárgyaival is.

Apám kézírását ismerem fel rajta, ő volt tehát az összevont V-VI. osztályok vezetője.

Megtudom, hogy az úgynevezett félig osztatlan rendben folyt a tanítás. Magam is megismertem ezt a rendszert gyermekként. A világháború után szükségképpen az akkor éppen nem működő művelődési házban együtt tanult az I-II. valamint a III-IV. osztály  felváltva délelőtt és délután váltakozva azonos 

tanteremnek kinevezett helyiségben, két tanító bácsi irányításával. Tankönyv nem volt, a tanítók hoztak magukkal a tantárgynak megfelelő könyvet és az osztály tanulói kimásolták a megjelölt részletet, amit otthon meg kellett tanulniuk, ez volt a lecke. Amíg az egyik osztály másolt, addig a tanító úr a másik osztállyal hangosan foglalkozott, feleltetett vagy magyarázott. Nem volt

könnyű, de a feltűnően kicsi gyereklétszám  - tíz harmadikos, hat negyedikes tanuló – ezt megkönnyítette. Fegyelmezésre nem volt szükség. Én akkor éppen negyedikes voltam.

A sárgult naplórészletből tudtam meg, hogy apám is így kezdte pedagógusi munkáját.

Érdekes számomra, hogy a tantárgyak és ezek tartalma milyen nagymértékben eltért 

az én egykorú tanulmányaimtól.  

Nagy szerepet kapott akkor a földrajz, benne hazánk 

nevezetességeinek kiemelése, a kézimunka fafaragás és díszítő motívumok rajzolása,

a hittanban a biblia részleteivel, a szentek ünnepein – például Imre herceg napján -  tanítási

szünet és néha tanórák helyett kötelező „szentgyónás” volt beiktatva. Feltűnt, hogy

a hittan kivételével valamennyi tantárgyat apám tanította, mert más aláírást nem láttam.

A történelem csak a fontos eseményeket jelölte, bár lehet, hogy a többi a hiányzó lapokon

szerepeltek. Az egyik lap májusi, a másik október és november tanítási napjainak tanítási anyagát örökítette meg. Fontos helyet kapott az ének és a testnevelés, kirándulások és ünnepélyek

gondosan feljegyezve.

A hitelesség kedvéért szó szerint idéznék egy napot.

május 9. szombat.

8-9 számolás: A közönséges tört és annak részei. Összeadás és kivonás gyakorlása

                         írásban és fejben

9-10 Hittan: Káté ism. 133-171. Biblia: 1-85 ism.

10-11 Természetrajz: Termeljünk többet! A vagyonosodás fontossága

11-12 Földrajz: Afrika általános leírása és részletes földrajza

1-2 Fogalmazás: A felső temetőben a lósóska

2-3 Torna: a lósóska kiirtása

Ennyi év után azon gondolkodom, hogyan kerülhetett – apám halála után –

anyám hagyatékába és  utána hozzám ez az egyébként az iskolákban

őrzött dokumentum, amit a tanárok – bár munkaeszközük volt – nem 

vittek magukkal haza. Talán éppen azon a hétvégén vitte magával,

hogy otthon előkészítse a következő hét beírását, amikor váratlanul

súlyosan megbetegedett, kórházba került és ott meg is halt. Már nem

volt ideje visszajuttatni az iskolába. Így maradt mementónak nekem, aki

személyesen nem ismerhettem őt. A dokumentumot felajánlom majd

egykori  iskolájának.





Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom