mamuszka37 blogja

Gyerekeknek
mamuszka37•  2021. június 10. 13:37

Fák és madarak napja

Fantázia-ország szép vidékein boldogan, jólétben, békében élt a nép. Királyuk bölcs volt, bátor és igazságos, népe őszintén szerette. Ám a királyok is megöregszenek, ez történt Fantázia uralkodójával is. Belefáradt az uralkodásba, így hát trónját és koronáját átadta fiának, aki folytatta a nemes hagyományokat, igazságos és közkedvelt uralkodója lett népének.

Az öreg király betegeskedett, sokat kellett pihennie. Palotájának azt a szobáját választotta pihenőhelyéül, amelynek ablakából gyönyörködhetett hetedhét világra szólóan szép, hatalmas kertjében, tavasszal a virágokban, nyáron a gyümölcsökben.Termett itt mindenfajta alma:, aranyszínű és piros, ezüstösfényű körték, hamvasan kéklő szilvák, pirosló eprek és még sok más. Hallgatta a király a madarak énekét és közben elszunyókált. Amikor felébredt ámából, majd megszakadt a szíve a látványtól, amint kertjére nézett. Csúnya, utálatos férgek lepték el a fák leveleit, megrágták a virágokat, még a pázsitot is megtámadták. Szomorú lett az öreg király. Mellette aranykalitkában egy kismadár szomorkodott. Látván a király bánatát, így szólította meg:

- Ha szabadon engedsz, segítek a kerted megmentésében és gondozásában.

Hitt is a király meg nem is a madár szavának, de kinyitotta az aranykalitka ajtaját. Huss! Kirepült a madárka, leszállt a király ölébe, onnan az ablak párkányára, teleszívta tüdejét friss levegővel, aztán kiterjesztette szárnyait és elrepült messze... a nagyvilágba.

Másnap reggel - mikor a király kitekintett ablakán, látta, hogy hatalmas fekete felhő kerekedett, mely egyenesen az ő kertje felé tart. Amint közelebb ért a felhő, kiderült, hogy az nem más, mint rengeteg sok madár. Lezálltak a király kertjének fáira, nekiestek a férgeknek, és az utosó férget is elpusztították.

Néhány hét múlva újra kivirult a kert és szebben ragyogtak a gyümölcsök, illatoztak a virágok, mint valaha.

A király öröme nem ismert határt. Lám, a madárka megtartotta ígéretét - én is hálás leszek. Visszaadtam szabadságát, de ezentúl társairól is gondoskodom. Megparancsolt hát szolgáinak, hogy helyezzenek el a kertben madáretetőket télire, ahol terített asztal várja majd az éhes madárkákat. Így a király télen is hallgathatta kis vendégei köszöntő csiripelését, azok meg minden tavasszal és nyáron megvédték a kert fáit és virágait a kártevőktől.

Jótett helyébe jót várj - gondolta az öreg király és többé nem zárt kalitkába madarat, azok pedig daloltak neki, hogy szépet álmodjon gyönyörű kertjében.

mamuszka37•  2021. június 2. 16:40

Karácsony csillag -Betlehemben

Csillagos éjjelen

tekints az égre fel!

Emeld fel a kezed,

fordítsd tenyeredet

a csillagok felé,

bujkáló Hold elé.

csillagfény zápora,

holdsugár mámora

áldást hint a földre,

békét az ünnepre.

született egy gyermek,

egykor Betlehemben,

születését fényes

új csillag jelezte.

Jézus születése

szeretet ünnepe,

betlehemi csillag

ragyogj a szívünkre:

fényed hozzon békét

az egész világnak,

örömöt, nyugalmat

családnak, barátnak.

mamuszka37•  2021. május 30. 16:28

A csalódott róka


Kakas mesélte e sztorit,

le is írom, le én, le itt.

Volt egyszer egy ravasz róka,

ellátogatott az ólba.

"nem akar ő tyúkot enni,

csak egy kicsit beszélgetni".

Kakas - a tyúkok királya

meghívta hát vacsorára:

kukac ficánkolt a tálon,

körítve kukoricával.

Elfogadta a meghívást,

kevesellte az egy fogást.

Ahogy illik, megköszönte,

de nem lakott jól belőle..

Mert ravasznak hitte magát,

cselt eszelt ki, - máskor bevált:

megkérte egy csibe lábát,

/kezüket ők nem használják!/

magával akarta vinni,

de agár jött - megesketni.

Riadt róka az agártól,

lemondott a házasságról.

Így elmaradt a lakoma,

éhesen kullogott haza.

Nagyot kacagott a kakas,

a róka nem elég ravasz,

ki vesz be egy ilyen mesét,

rókának csibe-szerelmét.

Falni akart, ez nem titok,

kinevették az állatok.

mamuszka37•  2021. május 24. 14:13

Nagy költőink gyermekversei

Gyermekversek








A magyar költészet kincsestára
gyermekverseink gazdagsága.
Nagy költőink remekei
gyermeki énjük vallomásai.
Emlékeik, anyai szeretetük
költeményeikben jelenik meg.
Kötetnyi verset említhetnék
Petőfitől, Kosztolányitól,
Szabó Lőrinc Kisfiáról,
Lóciról írt kedves verseit,
de József Attila jeleskedik.
Ó volt az igazi „szegény kisgyermek”,
aki mosónő anyját korán elvesztett
árvaként megjelenít:
„Szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vízében.”
A Kései siratóban káromkodni kél kedve,
majd kijózanodva belátja esdve,
belátja, hogy késő az oka,
a felnőtt gyermek „milyen ostoba”.
Altató című verse
Kis Balázst, álomba ringató felsorolás:
duruzsolás: aludj , hiszen alszik az egész világ.
Gyermeki énjét ünnepeljük,
ha gyermekverseit emlegetjük,
keserűségét értelmezzük,
szeretjük, „mint anyját a gyermek”

VálaszTovábbítás

mamuszka37•  2021. május 20. 17:01

Mondóka


egy - megérett a meggy,

kettő - fából van a teknő,

három - anyukámat várom,

négy - megcsipett a légy,

öt - megrepedt a tök,

hat - széthasadt a pad,

hét - ez a kislány szép,

nyolc - megfőtt a gombóc,

kilenc - kis Ferenc,

tíz - tiszta víz.

ha nem tiszta,vidd vissza,

a kiskutya megissza.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom