mamuszka37 blogja

Gyerekeknek
mamuszka37•  2021. szeptember 13. 12:15

Cicamama gondoskodó anya


Egszer két kis cicamica

kiszökött a rétre,

Cicamama jaj de búsan,

szomorúan nézte.

Jöttegy csúnya, sötét felhő,

a kicsik megáztak,

úgy kellett a két hamisnak,

dideregve fáztak.

Cicamama megsajnálta

az ázott cicákat,

szárítgatta, melengette

a vizes bundákat.


mamuszka37•  2021. augusztus 15. 11:56

Mesevers gyerekeknek / Pósa Lajos verse /


Mesebeli kiskirályhoz betévedt egy kisleány,

amikor az uzsonnázott

tulipános udvarán.


- Ugye szép itt, ugye jó itt?

Nézz csak ide meg oda,

bársony itt a gyepes udvar,

drágakő a palota.

Nézd, a libánk ezüst tollú, 

aranyszőrű a cicánk,

Ugye itt maradsz minálunk

örökre te kisleány?


Köszönöm a meghívását,

deel nem fogadhatom,

szalmatetőskicsi kunyhó,

az a ház, hol én lakom.

A mi libánk közönséges,

nem aranyos a cicánk,

de ott lakik két testvérem,

édesapám meg anyám.

ha ölelnek, ha csókolnak,

fejem rájuk hajthatom,

szalmatetős kicsi kunyhót a világért nem adom.


/ a versikének kedves dallama is van 

gyerekkoromban tanultam/


mamuszka37•  2021. július 2. 18:21

Különleges barátság


Képzeletem játszik velem, így született történetem. Valóságból indult, elkalandozott, a fantázia szigetén kikötött és ott maradt. 

Rokonlátogatáson jártunk a minap. A család gazdálkodik. Szép házuk a falu szélén épült, szomszédok közelben nincsenek. Mellettük ritkásan nőtt akácfák erdeje, mellette végét nem látható gabonaföldek terülnek el. Így fontos a védelemről gondoskodni, ami természetesen nem is maradt el. Magas, átláthatatlan deszkapalánk veszi körül a tágas portát. Három nagy termetű, fajtiszta eb őrzi a lakók és a ház nyugalmát, biztonságát. 

   Sajnos az állatállományt támadó ragadozóktól mégsem tudták megvédeni a gazda tyúkjait.

Rókák és patkányok dézsmálják az istállók lakóit és ritkítják az állatokat. Panaszkodott a gazda, hogy a szép aranybarna, fényes tollú, szorgalmasan tojó tyúkokat megtizedelte –a szó legszorosabb értelmében – mert éppen tíz darab volt – az éjszakánként ide látogató, zsákmányt vadászó róka. Kilenc tojót hurcolt el folyamatosan.  Az egyetlen életben maradt tyúk – a legnagyobb testű, kaukázusi juhászkutyához költözött mintegy védelmet keresve. Ugye nem is igaz a mondás, „annyi eszed sincs, mint egy tyúknak!” – mert ennek az én mesém szereplőjének nagyon is volt magához való esze! A hatalmas termetű eb, - akár egy kisebb barnamedve is lehetne – szívesen fogadta és védi az új barátot. Közös tálból esznek, isznak, a maguk nyelvén beszélgetnek és meg is értik egymást. 

   A tyúk tojásait azonban más helyre rejti, egy farakás lombokkal eltakart vackában – hosszas keresés után lelt rá a gazdaasszony. Ekkor már tíz darab gyűlt össze, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy majd kiscsibék kelnek belőle. A tyúk gyerekekre vágyott. Sajnáltam, mert

számomra a szomorú igazság egyértelmű volt. Kakas hiányában a tojások nem „fiasak”, nem termékenyítettek, a tyúkocska álma tehát nem teljesülhet. Javasoltam is a gazdaasszonynak,

hogy szerezzen egy kakast, hogy legyen párja az utódokra vágyó házi szárnyasnak. Erre persze nincs esély. 

   Ekkor meglódult a fantáziám. Elképzeltem –ami az állatvilágban lehetetlen – hogy a kutya és a tyúk között szerelem szövődik: a tojásokból újfajta, különleges kis utódok születnek a furcsa szerelmi nászból: „kutyúkok”. Vajon milyen külsejük, milyen tulajdonságaik lennének? Tolluk vagy szőrük lenne, vagy fele-fele arányban borítaná testüket a védő bőrt takaró felület? Ugatnának vagy kotkodácsolnának? Hány lábuk lenne: négy vagy csak kettő? 

Tudnának-e tojást tojni, lenne-e csóválható farkuk? Próbáltam lerajzolni a kis szörnyeteget:

Négy lába volt, de szárnya is, két feje – kutya és tyúk – jobbra és balra nézegetett, éberen villogott a négy szem. Mindenevők: magot és kutyatápot fogyasztottak, és barátságosan csóválták tollakkal borított farkukat. Sajnos, csupán egyetlen utód maradt életben, de szülei nem kedvelték, mert mindegyikükre, mégis egyikükre sem hasonlított igazán: mindkét szülője torzszülöttnek tartotta, ezért nem is nevelték kellő gonddal, sőt szerelmük is elsorvadt tőle.

   Játék volt a képzelgésem, de ma a genetika fejlődése azt sugallja: nem is annyira lehetetlen,

Vagy mégis? Döntse ezt el az olvasó. Azt azért nem szeretném, ha a mese miatt engem is szörnyszülöttnek tartanának. Nos, a sci-fi írók történetei sem lehetetlenebbek, mint az én mesém. 

mamuszka37•  2021. június 24. 16:06

Rovarok

Szúnyog Szilvi kecses rovar,

hosszú lábak, recés szárnyak,

nagyot csíp a szívókája,

friss vért tölt a potrohába.

Légy Levente gyorsan röpköd,

falatozik, petéket köp.

megkóstolja a moslékot,

asztalon a maradékot.

Ha jóllakott zugban pihen,

nem törődik más legyekkel.

Szúnyog Szilvi szemet vet rá,

hízelegve simul hozzá.

Légy a férjem, kéri esdve,

kosarat kap szégyenszemre.

Nem kellesz, mert vérszagod van,

én a vértől undorodom.

Szúnyog szilvi megharagszik,

Leventén elszórakozik:

szívókáját beleszúrja,

egész belsejét kiszívja.

Légy és szúnyog nem barátok,

legyek a konyhában hálnak,

szúnyogok a parkban laknak.

élővérrel táplálkoznak.

Az emberek nem kedvelik,

légy és szúnyog undok nekik.

Nem engedik szaporodni,

igyekeznek kiírtani. 


mamuszka37•  2021. június 10. 13:37

Fák és madarak napja

Fantázia-ország szép vidékein boldogan, jólétben, békében élt a nép. Királyuk bölcs volt, bátor és igazságos, népe őszintén szerette. Ám a királyok is megöregszenek, ez történt Fantázia uralkodójával is. Belefáradt az uralkodásba, így hát trónját és koronáját átadta fiának, aki folytatta a nemes hagyományokat, igazságos és közkedvelt uralkodója lett népének.

Az öreg király betegeskedett, sokat kellett pihennie. Palotájának azt a szobáját választotta pihenőhelyéül, amelynek ablakából gyönyörködhetett hetedhét világra szólóan szép, hatalmas kertjében, tavasszal a virágokban, nyáron a gyümölcsökben.Termett itt mindenfajta alma:, aranyszínű és piros, ezüstösfényű körték, hamvasan kéklő szilvák, pirosló eprek és még sok más. Hallgatta a király a madarak énekét és közben elszunyókált. Amikor felébredt ámából, majd megszakadt a szíve a látványtól, amint kertjére nézett. Csúnya, utálatos férgek lepték el a fák leveleit, megrágták a virágokat, még a pázsitot is megtámadták. Szomorú lett az öreg király. Mellette aranykalitkában egy kismadár szomorkodott. Látván a király bánatát, így szólította meg:

- Ha szabadon engedsz, segítek a kerted megmentésében és gondozásában.

Hitt is a király meg nem is a madár szavának, de kinyitotta az aranykalitka ajtaját. Huss! Kirepült a madárka, leszállt a király ölébe, onnan az ablak párkányára, teleszívta tüdejét friss levegővel, aztán kiterjesztette szárnyait és elrepült messze... a nagyvilágba.

Másnap reggel - mikor a király kitekintett ablakán, látta, hogy hatalmas fekete felhő kerekedett, mely egyenesen az ő kertje felé tart. Amint közelebb ért a felhő, kiderült, hogy az nem más, mint rengeteg sok madár. Lezálltak a király kertjének fáira, nekiestek a férgeknek, és az utosó férget is elpusztították.

Néhány hét múlva újra kivirult a kert és szebben ragyogtak a gyümölcsök, illatoztak a virágok, mint valaha.

A király öröme nem ismert határt. Lám, a madárka megtartotta ígéretét - én is hálás leszek. Visszaadtam szabadságát, de ezentúl társairól is gondoskodom. Megparancsolt hát szolgáinak, hogy helyezzenek el a kertben madáretetőket télire, ahol terített asztal várja majd az éhes madárkákat. Így a király télen is hallgathatta kis vendégei köszöntő csiripelését, azok meg minden tavasszal és nyáron megvédték a kert fáit és virágait a kártevőktől.

Jótett helyébe jót várj - gondolta az öreg király és többé nem zárt kalitkába madarat, azok pedig daloltak neki, hogy szépet álmodjon gyönyörű kertjében.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom