mamuszka37 blogja

Egyéb
mamuszka37•  2021. július 24. 18:24

Tavasz-köszöntő

Virágokkal várandós kikelet,

hozd világra végre gyermekeidet!

Csillogó jégcsapok, sírjatok könnyeket!

Ébresszétek fel az alvó természetet!

Duzzadó bimbók, fakadó rügyek pattanjatok,

kitárt kelyhetekkel Napra forduljatok!

Zümmögjetek szorgos kis méhek,

gyűjtsetek a virágokból mézet!

Daloljatok éneklő madarak,

sürgessétek dalotokkal a késlekedő tavaszt!

Virágszirom szőnyeg terüljön a kertre,

langyos déli szellő permetezze szerte.

Hadd legyen vidámabb az emberek kedve.

mamuszka37•  2021. április 22. 22:01

Álmaim



Halottaim álmomban gyakran felkeresnek,

nincsen arcuk, de felismerem őket,

kérdéseimre ritkán felelnek.

Megvárlak, - mondják, - elkísérlek,

nem kell félned, én veled maradok.

Fehérlő ködben, sötét folyosókon.


Menj vissza, - mondják, készülj fel,

hamarosan eljövünk érted,

de még neked dolgod van.

A folyosón túl fénylik a végtelen

sima tenger, fehér sziklák ragyognak

körülöttem.

Életnek színnek, hangnak nincs jele,

a végtelen messzeség békével van tele.

mamuszka37•  2021. április 22. 17:54

Rémlom





Gyötrelmes éjszakák

rémálmok szállnak ,

félelmek fájnak.

Bűnök börtönében

őrök fenyítenek,

üres kenyéren,

kevés vízen

tengetnek.

Vasrácsos ablakom kém,

figyel engem a fény,

leselkedik, félek,

nem látok itt

semmit...

Szeretnék elfutni messze,

lábam remeg, elesne..

rám tör a rémület,

gyökeret verek...

verejtékezek

hideg vizet,

szemem

remeg.

Ájultan álmodok ágyamon,

fáradtan  fordulok félre,

viszketve vonulnak

képzelt bogarak,

vakarom végre,

nem kéne!

véresre.

Foltot hagy a lepedőn,

sebes lett  a bőr

idegesít ez is

mert jelez,:

élek még: ..

minek?


mamuszka37•  2021. április 19. 21:08

Amnézia

Amnézia


A feledékenység sok kellemetlenséget okoz az embereknek. Életkorunk előre haladásával ez korossá válik, súlyos betegséggé fajulhat.

Agyunk szitáján kihullnak az adatok, a fontos feladatok,, nevek, időpontok.  Rövid távú memóriánk romlását jelzi az effajta feledékenység.

A régi eseményekre, személyekre, sérelmekre, szerelmekre viszont jól emlékszünk. Így tudunk nosztalgiázni vagy szomorkodni a múlandóságon.

 Emlékszünk munkánkra, szokásainkra és követjük akkor is, ha már nincs rá szükség, sőt ártalmunkra van.


   Egy megrögzült kötelességtudat okozta a szomszédunkban lakó nyolcvanhat éves János bácsi halálát is. Hosszú, küzdelmes, nehéz életében semmi különös, említésre méltó esemény nem történt. Szüleit korán elveszítette. Apja elesett a fronton az első világháborúban, özvegy anyja a szűkös életvitel miatt egy járványos betegségben fiatalon meghalt, két árva fiút hagyva a rokonok könyörületére.  Egyikük János bácsi volt. Nevelője ácsnak taníttatta, de alaposan megszolgáltatta vele nevelése költségeit még felnőtt korában is.  Öccse megszökött a szigorú nevelőapától és nem is került többé elő.  

   János bácsi fiatalon megházasodott, példás szakmunkásként látástól vakulásig dolgozott, szabad idejében pedig a szüleitől örökölt földecskéjét művelte – felségével, majd fiaival együtt. Három fiúk született, akikből derék embereket nevelt, a legfiatalabbat taníttatta is. Sárból tapasztott, nádas házikójuk az árvíztől összedőlt, de szép tágas téglaházat építettek helyette, kis kert is tartozott hozzá. 


Amikor elérkezett az idő, a fiúk megházasodtak, elköltöztek, unokák születtek, ketten éldegéltek betegeskedő feleségével. A fiúk és az unokák gyakran látogatták, segítettek a ház körüli munkában, eljöttek ünnepekre és betegségek idején ápolni. János bácsi nyugdíjasként is vállalt munkákat rokonoknak, de egyre kevesebbet, mert noha nem volt testi betegsége – sérvműtéten kívül nem is látta a kórházat, az agya egyre jobban meszesedett, feledékennyé vált. Felesége halála után kér fia gondoskodott ellátásáról. Gondozót fogadtak, aki ebédet vitt neki, mosott, takarított neki. Ők pedig felváltva látogatták.  János bácsi mégis magányos volt. Nem nézett TV-t, lassan az újságolvasást is elhagyta, a kerti munka pedig már nem ment: a haszonnövényeket nem tudta megkülönböztetni a gaztól, és a fiai megpirongatták miatta. Megette a macskaeledelt, ebédjét a cicának adta és sok hasonló apró jel figyelmeztetett az előre haladó amnéziára. Nem lett volna szabad magára hagyni semmi időre sem. Persze ezt csak intézeti bent lakással lehetett volna megoldani, de erről hallani sem akart, és a fiainak sem látszott ez annyira létszükségletnek, mint később kiderült, mennyire fontos lett volna.


  Eljött a nap, amikor a fiai hiába keresték apjukat, nem került elő. Előbb egymást riasztották, keresésére indultak, majd a rendőrséget is értesítették. Kérdezősködtek a szomszédoknál: ki mikor látta őt, hol legutóbb. Lassan fény derült az utolsó eseményekre. Agy kora tavaszi – márciusi napon – elindult János bácsi a „földjére” kapálni – noha a föld már régen nem volt az övék.  Ment a megszokott úton, mégis eltévedt és nem emlékezett a visszatérési útra. Ráesteledett egy közeli falu határában a patak partján. Éhesen, fáradtan lepihent, elaludt, majd - valószínűleg – megpróbált felkelni, de a síkos parton megcsúszott, bele a vízbe és többé nem tudott kikapaszkodni onnan. Reggelre a kora tavaszi hidegben kihűlt a teste. Egy traktoros talált rá, aki szántani ment a szövetkezet földjére. Keze véres volt a kapaszkodástól.

 Nem volt beteg, de az amnéziája halálba kísérte. Magánya és szenvedése megváltotta, de halála tragikusan egyszerű volt, mint az egész élete – csak fiainak okozott szomorúságot.


mamuszka37•  2021. április 19. 20:47

Nem értem

Ma reggelre váratlanul,hitelen teljesen megsüketültem. nemértem,mi okozta, nem fáj, de kellemetlen a csend körülöttem.

beszélgetni nem tudok, telefonon sem. Gondoljatok bele,milyen  lehet ez!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom