Ecce Homo

mamuszka37•  2018. október 27. 21:20

Ecce Homo

Labda-fejed, tégla-tested,
karó-kezek, karó-lábak,
ezzel járod a világot.
Agyad finom műszer,
zselészemmel nézel.
Huzalok az idegek,
kábelek: erek, belek,
mészből váz a csontozat,
szerveknek véd-boltozat.
Üzemanyagunk a vér,
keringeti oxigén.
Motorunk a szív, tüdő,
ebből van életerő.
Önműködő szerkezet,
bonyolult és összetett.
Olykor meghibásodik,
alkatrésze elveszik.
Többnyire javítható,
alkatrész pótolható.
Élő robot az ember,
alkotta egy zseniális Mester,
senki nem találkozott vele,
nincs javító műhelye.
Istennek nevezzük őt,
világunkat teremtőt.
Ő lehelt lelket belénk,
őt kérjük: jöjj, nézz felénk!
Bízunk benned, légy velünk,
ó irgalmas Istenünk!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2018. október 28. 10:31

Elgépiesedik a világ... de vajon az ember hogy is van megalkotva? Meddig maradhat benne Ember? Jó, elgondolkodtató vers!

SzaipIstvanne2018. október 27. 21:45

Kedves Sarolta, (Ime az ember, mi) valoban bonyolult szerkezet vagyunk, mig valami meg nem hibasodik bennunk, addig ra sem gondolunk. Jo a versed.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom