mamuszka37 blogja

Mániák és fóbiák

sokféle egészség hibák.

A mánia vonzalom,

a fóbia borzalom.

Ártatlan vagy káros,

figyelni tanácsos.

Depresszós halálvágy

az egyénre veszélyes,

hordozója szeszélyes.

A megalománia

határtalan hatalomvágy,

sok-sok ember vallja kárát.

Sokféle a fóbia is,

aki így él, szenvedi is.

Felsorolni lehetetlen,

titkolják, így észrevétlen.

Beavatkozni nem szabad,

fogadjuk el, boldog marad.

Mániák és fóbiák

sokféle egészség hibák.

A mánia vonzalom,

a fóbia borzalom.

Ártatlan vagy káros,

figyelni tanácsos.

Depresszós halálvágy

az egyénre veszélyes,

hordozója szeszélyes.

A megalománia

határtalan hatalomvágy,

sok-sok ember vallja kárát.

Sokféle a fóbia is,

aki így él, szenvedi is.

Felsorolni lehetetlen,

titkolják, így észrevétlen.

Beavatkozni nem szabad,

fogadjuk el, boldog marad.

Ha füves úton sétálok,

lassan járok, vigyázok,

nehogy egy féregre lépjek,

bár a férgek nem túl szépek,

ők is fontos élőlények.

Madaraknak tápláléka,

kicsi, de finom falatka.

Nincsen lábuk, nem futhatnak,

csak szilárd talajon csúsznak.

Mi emberek eltapossuk,

undorítónak is mondjuk.

Kecsesen mozog a testük,

hasdúclánc idegrendszerük,

szájnyílás és végbélnyilás,

egyszerű a táplálkozás.

Belemászik a gyümölcsbe,

ezért undorodunk tőle.

A férgekben nincsen méreg,

akár finom, mégse kérek.

Megvetésünk jeleképpen

aljas féregnek nevezem,

alaptalan, ki árt nekem.

Nem féreg az, sak gazember,

férgeketne sértsük ezzel!

Ha hallod léptemet,

hátad mögött,

ne fordulj hátra,

nem én jövök.

Ha látod arcomat,

csukott szemmel,

ébredj fel álmodból,

én mentem el.

Ha hiányom érzed,

telefonálj,

talán megbocsátok,

ne várj tovább.

Ha megbántottalak,

megbocsáthatsz,

aki sértegetett,

te voltál az.

Ha a versem vidám lenne,

olvasója felderülne.

Ha versem szomorú lenne,

olvasóm kedvetlenedne.

ha ez a vers fontos lenne,

idézet lenne belőle.

Ha versem érdekes lenne,

könyvekben is megjelenne,

felolvasnák, szerepelne.

Megdicsérné a kritika,

ritkán esik meg ily csoda.

Megemlítenék a szerzőt,

mint tehetséges amatőrt.

Sajnos, versem értéktelen,

midőn írtam, vezekeltem,

minden vétkemet megbántam,

időt, mit írásra szántam.

Verset írni tud mindenki,

de nem érdemes olvasni.

Élvezet a kritikusnak,

orvosnak és patikusnak,

mert a költő függővé lesz,

elvonási tünet, szenved.

Ugye így van? Nevessetek!

Kergessétek a rímeket!