maki63 blogja

maki63•  2016. február 28. 19:59

Van még becsület?

Van még becsület, barátság ? Nem hiszem, vagy csak nekem nincs szerencsém : mindenki csak kihasznált, addig voltam jó és kellettem amíg tudtam adni emberileg,lelkileg,anyagilag valamit. Meg kellett tanulnom NEMET mondani, és rájönni arra, hogy nem érdemes jónak lenni, főleg nem önmagunk kárára. Az ember ALAPJAIBAN SEMMIT NEM VÁTOZOTT évezredek óta, csak a körülmények, a gazdasági, politikai, kultúrális és egyebek. Önös érdekeiket nézik, vizet prédikálnak és bort isznak, hazudnak, csalnak, lopnak, és sorolni lehetne....közben keresztényeknek mondják magukat,  de napi cselekedetük minden csak nem az. Nem tartják be igéreteiket, nem adják meg tartozásukat, fájdalmat, szomorúságot okoznak azoknak akik bíztak bennük, segítették mindenben ,de viszonzásul semmit nem kapnak, sőt, még ők a "rosszak"....szép új világ, nesze neked !

maki63•  2016. február 28. 19:49

Indián zenék

Szeretem az indián zenéket, a yotubon sok stílust találni, és a két- három órás zenéket hallgatva, és a csodás képeket nézve hozzá, nagyon megnyugszik háborgó lelkem, békesség, nyugalom vesz körül, és magával ragad egy csodás, ősi kultúra, melyet sajnos Jézus nevében kiirtottak, de szerencsére túlélték és élnek ma is, és zenéjüket a korhoz igazítva népszerűsítik, melyek csodálatos atmoszférát teremtenek. Teljesen megszűnik a külvilág, egy két-három órás zenét hallgatva az ember szinte újjászületik...már akinek van érzéke ehhez a stílushoz. Mélységes szomorsúág, de optimizmus is árad zenéjükből,és egyszerű ritmusuk magával ragadó, szinte be kebelezi az embert. Mindenkinek csak ajánlani tudom az ilyenfajta zenéket.

maki63•  2016. január 1. 03:06

B.U.É.K.

MINDENKINEK NAGYON BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK !

Makovics János

maki63•  2015. október 15. 12:30

Makovics János . Napsziget

Megjelent új könyvem a NapSziget ami kapható az Írók Boltjában

maki63•  2015. szeptember 23. 06:50

Makovics János : "bezárt" média (?)

Manapság nagyon sok tévé,rádió,sajtó és egyébb média van, így látszólag úgy tűnik, ha valaki "művész" akkor van lehetősége arra hogy megmutassa magát, kilépjen a világ színpadára és megismerjék, azonban a valóság teljesen más képet mutat sajnos. Mert hiába a sok média, ezek mind-mind zárt közösséget alkotnak, és mivel fő tevékenyésgük a PÉNZ BEVÉTELE ezért csak olyankor és olyanokat mutatnak be, akikről feltételezik hogy majdan majd pénzt tudnak "kisajtolni" valamilyen úton-módon. Kilépni az ismeretlenségből a mai média zárt berkeiben ahol különböző érdekek vannak jelen mind kultúrálisan,mind politikailag, sajnos csak botránnyal lehet befutni, ha valami olyasmit csinál az illető,ami valóban nem hétköznapi és meglepő, ami vonza a nézőket, így a reklámbevételeket is, mert minden média a reklámbevételeit nézi és a nézettségi szintet, nem számít mit ad le, milyen minőséget, a lényeg a bevétel, a pénz, mert kapitalista embertelen a média, ahol mások szenvedéseit, kínlódásait mutatják, és csak megjátszák a együttérzést, képmutató álszent banda az egész, akiknek semmi se szent, és kiforgatják az ember szavait , tetteit, fittyet hányva a személyi jogokra, az egyéni érzésekre, és a további fejleményekre hogy mi lesz majd azután az adott illetővel, akit pár perc alatt bemutatnak, lejáratnak, de neki amíg él a környezete emlékezni és emlékeztetni fogja arra hogy mi volt a tévében. Ilyen szempontból is nagyon embertelen a média, és sajnos az emberek vevők az ilyen tragédiákra, mert azt hiszik velük ez nem történhet meg és élik a maguk szürke unalmas életüket,míg be nem csap a féltégla az ablakon, és máris szerpelnek a médiában. Három napig mindenki híres lehet, ezt már Andy Warhol is megmondta, és így is van. Hogy lehet/ne bekerülni, híresnek lenni ? Mert hiába művész valaki, bármilyen műfajban is, fehér holló ha csak úgy szerepel a médiában, ha nincs mögötte-mellette valaki aki segítse, felkarolja,észrevétlen marad, önmagának alkot, legfeljebb egy tucat ember ha ismeri, és bizony nagyon sok esetben sajnos olyanok vannak a médiában akik "szart se érnek" mert semmi mondanivalójuk, értékhordozójuk és továbbgondolásra késztető tetteik nincsenek, csak valaki betette őket valamiért, vagy fizettek érte, hogy szerepelhessenek.Egy főszerkesztő egyszer véletlenül elszólta magát,hogy kétmillió forintból bárkiből sztárt lehet "alkotni" időlegesen. Észbontóan ellentmondásos ez a média belső zárt, ki nem ismerhető világa, ahol kéz kezet mos, pénz pénzt cserél, kapcsolatok keresztezik egymást, és lopják az információt, az anyagokat, háttereket, és semmi sem számít csak az hogy a nézettség nagy legyen így a reklámok is többek melyek a pénzt hozzák, mert csak a pénz számít,abból legyen minél több, maga a kulltúra "le van szarva" nem érdekes, csak a hírességek, a botrányok, mindazok melyek szemétre valók, és nem csoda hogy egyre kevesebben néznek tévét, hallgatnak rádiót, mert már unják az emberek ezt a monotonságot és szellemi alultápláltságot amit nyújtanak és amivel butítják a tömegeket és próbálják befolyásolni, hogy mi az ami jó, és mi az ami nem. A média nem értékitélő, csupán hírt hozó, melyet nagyon alaposan kell elfogadni, mert egyszerűen röhejes az is hogy mikor pl egy bankrablásról van szó, minden médiában mindig más számokat mondanak, hogy mennyit raboltak el, hogy hányan voltak,stb, vagyis az igazságot egyik média sem mondja, tudja, vagy nem meri akarja nyilvánosá tenni, mert a tulajdonosnak nem érdeke a pontos tájékoztatás csak az hogy "hír" legyen. Egymásal is versenyhelyzetben vannak, marják gyilkolják kollégáikat, kizsigerelik őket, és nem engedik hogy azt mondják,tegyék, írják amit igazán gondolnak, éreznek, mert akkor nagy a valószínűsége hogy előbb utóbb bajban lesz az illető. Egy alkotó művésznek hiába értékes az amit létrehoz, előbb valami botrányt  kell csinálnia, hogy felfigyeljenek rá  és szerepeljen a médiában, a sajtóban, címlapokon,rádiókban,stb. Nem egy ma már befutott művész ismerősöm mondta ezt, ők is így csinálták, és javasolták nekem is hogy valamit botrányt csapjak amire felfigyelnek, és utána már könnyebb lesz magát a  művészi tevékenységemet is "terjeszteni",bemutatni,megismertetni,mert akkor már behívják,meginterjúvolják az embert a botrány után. De mért kell ennek így lennie ? Mikor Erdő Péter társaságában voltam, eszemmbe jutott, itt a lehetőség a botrányra : ott volt  a média is.....sok minden járt a fejemben. Köpjem le, öntesem le  egy kancsó vízzel, küldjem el a kurva anyjába, átkozzam ki , kiálltsam hogy képmutató álszent aki valójában ördög....ha megtettem volna ezek közül valamelyiket, biztos "híres" lettem volna és pár napig szerepeltem volna a médiában, de nem vitt rá a lélek, mert erkölcsi értékem megakadályoz abban hogy ezt megcselekedjem. De viszont elszalasztottam a lehetőséget hogy kitörjek, hogy közismert legyek.

Mondhatják erre, van egy rakás (szar) tehetségkutató verseny: na igen, de ott is érdekek ismeretségek vannak, kellenek, megvannak az íratlan szabályok amiket be kell tartani, és csak úgy az utcáról beesve nem nagy esély van arra hogy valaki ténylegesen befutott sztár legyen  a maga művészi tevékenységében. A zsüritagok összetétele majd mindenütt azonos, láthatatlan szálak a háttérben nagyon is összejátszanak, és a pénz itt is alapvető momentum, mert nem a művészetről, az értékhordozó kultúráról van szó, hanem a nézettségről, a bevételről. Rossznyelvek azt szokták mondani,ha valaki "befutott" hogy kinek a f...szát" tisztelhetem önben ? Kapitalista világ, kőkemény , ahol maga az ember semmit nem ér, számít, csak addig amíg eladható, amíg van mit lehúzni róla, saját maguknak, aztán mehet a süllyesztőbe. A média látszólag nyitott, kész a befogadásra, de igazából bekerülni a "hírekbe" már nem . Ahhoz valami olyat kell tenni,amit az ember nem szívesen tesz meg, mert nem marad hű önmagához, ugyanakkor tudja, ha be akar törni, bizony be kell adnia a derakát, egy időre, de ez viszont megmarad a múltjában, amit később fel is róhatnak neki,és ez a 22-es csapdája egyben. Mért kell- kellene előbb botrányt alkotnia, általánosságban, mért nem lehet simán a maga művészi tevékenyéségével megmutakoznia, anélkül hogy megszegné a légy hű önmagadhoz elvét. Sok kérdés, sokféle válasz van,lehet, ok,okozatok egymásutánjai, de annyi bizonyos, hogy mindannak ellenére hogy  oly sok a média ebben az országban, mégis  magyon nehéz kifutni,befutni, elismertnek lenni, mert a média "bezárja" látszólagosan kitárt karjait, és alaposan megnézi ki az akit beenged,megmutat ,és hogy ez így ahogy van nem jó, az biztos. Sem a médiumnak, sem az alkotóknak és a nézőknek,hallgatóknak sem.