madaras blogja
Kontraszt és remény
Próféták, lánglelkű hitszónokok
annyi de annyiszor prédikálták
idők kezdetétől napjainkig -
kőbe is vésték ... Sokszor elmondták,
írták, magyarázták az embereknek:
"szeretet nincs bennem mit sem érek"
Kétezer év óta szól az óda -
Pál apostol ezt így tanította...
Hiába - hallgatják, de nem hallják -
mert kevés a búza, sok a konkoly,
több ezer év óta e világban
folyton folyvást indulat tombol.
Fegyvertől hangos a múlt és jelen -
hol itt, hol ott lángol a gyűlölet,
vesztes az ártatlan - győz a gonosz -
falra hányt borsó lettél szeretet ?
*********
Egyszer majd eljönnek "katonáid"
eltörlik a gonosz birodalmát...
és a megtisztított termőföldről
konkoly nélkül aratják a búzát...
Szép a mi házunk
Zöld övezetben
áll a mi házunk -
városi társas,
kerti virággal -
utcai járda
nem vezet arra.
Délen az erdő
fenyvese látszik -
nap takarója,
reggel egy árnyék -
ablak előtti
hársfa sorokkal.
Alkonyi oldal
hogyha kinézel -
pázsit a réten,
labda a kézben,
dobja a gyerkőc.
Négy pici lába
nyargal utána,
rá kap a szája
- jó ez a napja -
és oda ejti
hol van a gazda.
Zöld övezetben
kerti világok
díszei mentén
áll a mi házunk -
bárki ha kéri,
el ne cseréljed.
Akro- és telesztichon a szeretetről
Ő mindannyiunk AtyjA
Azt állítja az ÍráS
Zengi ajkam, mert igaZ
Irgalmas - s hatalmas erejE
Segít, ha akarod – rád váR
Találkozhatsz bárhol velE
Engedi lelkébe lelkedeT
Nem méri kinek mennyi a vétkE
Ő csak azt kéri: tarts bűnbánatoT !
Nővérek - reggel a kórházban
Bukóra nyitva ablakom –
szellő simogat hátamon,
köröttem csend az úr.
Búcsúzó hold még kandikál
két sorstársam meg szundikál,
tovatűnt álmom.
Szoba ajtaja nyitva van,
folyosó fénye besurran –
hangot hoz magával.
Papucsba bújva billegek,
keresem – kell - az illemet -
eredmény fél-siker.
Künn a nővérek szorgosak,
gyógyszert és tápszert osztanak –
szobáról szobára.
Míg az idő tovább pereg,
mosdatnak súlyos beteget –
pelenkát cserélnek.
Újabb kiskocsi indul el
injekciókkal, műszerrel –
láz – vérnyomás mérés.
Megcsapolt vénát „itatnak”,
vérhígítókat is adnak -
kinek – hova kéri.
Széklet, vizelet begyűjtés,
vérvétel, cukorszint mérés –
és ágyneműt cserélnek.
Beállítják a „cseppeket”
van – ki infúziót „ehet”–
reggel, délben, este.
Sajnos a legsúlyosabbak
ehhez még vért is kaphatnak –
mert sokat vesztettek.
Közben két nővér s egy kocsi
fertőtlenítőszert viszi –
letörölnek mindent.
Utánuk a takarítás,
szemét ürítés, felmosás –
rend van és tisztaság.
Végül gördül a reggeli,
ki ezt, ki azt kapja s eszi –
egyedi az „étlap” .
Ez még csak a nap kezdete,
utána jön a neheze –
munkának dandárja.
Mindezt a nővérek teszik,
mielőtt orvos érkezik -
kérdez és vizitel.
Koronás veszély idején
támadja őket is a rém -
hősökként küzdenek.
Vigyázzad őket Istenem!
Segítsenek sok betegen –
bár többen lennének!
Talán elegen jönnének
s nem a szomszédba mennének
- méltóbb fizetésért…
Trianon
Győzedelmes nagyhatalmak
óriási gödröt ástak
magyarnak
Büntetésünk aránytalan
a pofon volt határtalan
magyarnak
Igaztalan döntésetek
tőrdöfés volt a nemzetnek
magyarnak
Területe kétharmadát
ott-lakóit elorozták
magyarnak
Idejét múlt "nem, nem soha"
ami elment - nem jön vissza
magyarnak
Annyit azért tehetnétek
hogy szemébe nézhetnétek
magyarnak
Bocs - tévedtünk - mondhatnátok
sebre gyógyírt adna szátok
magyarnak.