Bűntudat

madaras•  2020. január 6. 20:30

 

Olykor megesik velem,
hogy cselekedetem helytelen -
de nem észlelem.

A hibám bárhogy bánom,
azt visszacsinálni nem tudom -
pír van arcomon.

Ha ki is javítottam,
rossz lépésem tárolta agyam -
- röstelltem magam ...

Történt tegnap - több éve,
emlékét végleg félre téve
- feledni kéne...

Hagyjál hát el bűntudat!
Ujjad a múltra mért mutogat?
Szüntesd meg magad!

Eddig mindig te nyertél,
botlottam - rögvest megkerestél,
gyakran gyötörtél.

Elég vagy te bűnbánat,
megbocsájtást hozzad, mint társat -
lelkem jól járhat.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2020. január 9. 13:42

az ember gyakran őrlődik - tépelődése jóra is vezeti de a mellékhatások gyakran zavaróak

Mersinho2020. január 9. 12:44

Addig jó, míg nem hagy el a bűntudat, ha már elhagy akkor baj van......

Eci2020. január 7. 07:39

Kedves István! Ezek elrendezetlen, kiegyenlítetlen dolgok. Ha lehet helyre kell hozni, vagy bocsánatot kérni. Ha már egyik sem lehetséges, akkor imában kérni a lelkétől bocsánatot, majd az Atyától. De magadnak is meg kell bocsátani, hiszen legtöbbször tudatlan, nem szándékos az ilyen, hanem hiányos jellemünkből adódik. Kívánom sikerüljön megoldani. Szeretettel Edit

Mamamaci402020. január 7. 01:34

Komoly gondolatok!