Más vagyok....

mokus2•  2013. április 1. 07:56

Férjemmel való házasságom zátonyra futott. Egyedűl voltam a gondolataimmal a bánatommal és az egész világra haragudtam. Tudtam, hogy a szomorúságom nem vezet sehova, hogy ezzel senkinek nem segítek csak a körülöttem lévő családtagjaimat is szomorúvá teszem. Elhatároztam, hogy változtatok az életemen. Miként és hogyan ezt nem tudtam, de tudtam, hogy majd valami lesz. Bíztam Istenbe és kértem segítsen megtalálni a kiutat ebből a gödörből mert bele fogok fulladni. Egyszer egy késő őszi délutánon találkoztam egy régi nagy szerelmemmel. (Nagyon nagy érzések voltak régebben bennem iránta, sajnos nem lett belőlünk semmi mert sokkal idősebb volt nálam. Én nem közeledtem, Ő pedig a kora miatt szintén nem közeledett hozzám. Mind ketten tisztába voltunk azzal, mit érezz a másik, mégis évek múltak el annélkűl, hogy mi összejöttünk volna.Ő azóta is egyedűl élt a fővárosban, én egy rossz házasságban egy vidéki kis faluban.) Az az őszi délután megváltoztatta az életem. Amint meglátott, azonnal meg is szólított. Örültem neki, végre egy pasi szól hozzám emberi hangon! Elmeséltük egymásnak mi történt az elmúlt 8 év alatt velünk. Nagyon zavarban volt, persze én is. Mire nagy nehezen kimondta amit szeretne. Soha sem fogom elfelejteni a szavait. " Jőjjön el velem, és minden megoldódik" Elhittem neki, összepakoltam a Kislányom, elköszöntem az Anyukámtól a Testvéreméktől és egy szombati napon elköltöztem. Tudtam, hogy olyan döntést hoztam ami felfordítja eddigi életem. Nem tudtam mi vár rám, nem tudtam, hogy Ő milyen lesz velünk, de döntöttem. Fájó volt ez a döntés. Elszakítani a Gyermekem az Apjától, ott hagyni mindent amit eddig felépítettem. Viszont férjem közömbössége és a megjegyzése az arra késztetett, hogy merjem megtenni ezt a lépést. Amikor kértem, hogy gondolja át, ne igyon mert elmegyek azt mondta" kinek kellesz te egy nyomorék gyerekkel a nyakadon" akkor világossá vált számomra, hogy neki a Kislányom nem sokat jelent. Döntésem  fájó volt, de ezt tartottam a legjobbnak. Most már tudom jól döntöttem. Folytatom....

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

EDYKA2013. április 1. 11:23

:)