Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Rád gondoltam
miriam 2021. január 22. 18:51 olvasva: 171
rád gondoltam
egy apró, kósza kis foszlány feléd vándorolt
még megmaradtál
egyre halványuló emlékezetemben
- soha nem feledlek -
már csak az érzést tudom, milyen jó is volt
rád várni, hogyan adtál egy kis jelet
„még itt vagyok” - még itt vagy nekem
mint egy gyönyörű dallam
úgy áradt lelked s lelkem muzsikája elapadhatatlan
új és új zenére hívtuk táncolni egymás szívét
megadtam az első hangsort, te folytattad
s, azt hitted hogy a kottát mind te rajzoltad
- emlékszel?
nevettelek
van még most is valami, valami szelíd erő
mi nem hagyja veszni hiába múlik az idő
szívem őrzi a legszebb dallamot
bár a távolság megnőtt
- más úton jársz és máson én -,
de tudom a te szíved is őrzi e zenét
néha rád gondolok
talán ezért
miriam2021. július 15. 10:14
@Cyrano: Köszönöm neked...
Cyrano2021. július 14. 18:30
Sokszor körbeszaladnak engem is ehhez hasonló gondolatok. Olyankor eszembe jut, hogy remélem, nem csak a történelem ismétli önmagát...
Szépen megfogalmaztad. Nagyon tetszik...
miriam2021. január 23. 17:46
@Mikijozsa: köszönöm
@skary: hát persze :)
@legland: örülök, ha tetszett :)
@negyvenkilenc: Kedves hasonlat, köszönöm! Arra gondoltam, te prózában is nagyon jó lennél!
negyvenkilenc2021. január 23. 11:04
Ez a vers olyan, mint tómélyről felcsillanó, finoman vésett ezüst hajpánt. Mesél és láttat szépet, jót, szelídet, míg a szél felette a vízbe fodroz. Öröm hallgatni.
legland2021. január 23. 08:49
Nagyon szép! :)
skary2021. január 23. 07:19
OK ez természetes :)
Mikijozsa2021. január 22. 19:05
szép lett