Lélekcserepek

miriam•  2019. augusztus 30. 15:49

Ahogy pajkos szél játékát emelve röpteti
akként hordták könnyű emlékű szerelmek
lelked prizmaként szórt szivárványszíneit
tartották, mint kavicsok közt színes üveget
mosolyként, könnyként kapott lélekcserepet.
Szemed fénye - megtört tükör - s én
ködben derengő, búsan bolyongó sziluett
ki színehagyottan magára tarka ruhát vett
elveszett önmagad most benne keresed.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

miriam2019. augusztus 31. 20:44

@azuur: @Törölt tag: köszönöm!

Törölt tag2019. augusztus 31. 19:45

Törölt hozzászólás.

azuur2019. augusztus 31. 19:37

Nagyon szép .

miriam2019. augusztus 31. 14:00

okeanus, Miki, István, skary, Rozella, köszönöm, hogy olvastátok a versem és a hozzáfűzött kedves szavaitokat.

Rozella2019. augusztus 31. 12:53

most dícsérjelek én is ? Pedig bőven volna rá okom... :) de már mit is mondhatnék, minden fontosat elmondtak előttem.

skary2019. augusztus 31. 12:42

aha :)

stapi2019. augusztus 31. 09:47

Csodásan váltogatod a nézőpontokat. Érett költő vagy.

Mikijozsa2019. augusztus 31. 08:55

gratula, ez jó kett

okeanus2019. augusztus 31. 06:24

ez egy remeklés, tetszett, grt.

miriam2019. augusztus 30. 19:41

E.L. köszönöm, hogy annak látod.

Törölt tag2019. augusztus 30. 19:39

Törölt hozzászólás.

miriam2019. augusztus 30. 18:21

Sanyi, nagyon kedves vagy! Örülök, hogy tetszett a vers... jól estek dicsérő szavaid... köszönöm! :)

legland2019. augusztus 30. 17:37

felkiáltójelesen szép és kidolgozott és precíz és ötletes...
alkotójának nem mindennapi képességeiről tanúskodik :)