m-miriam blogja

Vers
miriam•  2019. szeptember 15. 12:18

Érted

          Oly üres volt az utca... a délután,
s a szél, mint akaratos szerető
bújt gallérom alá
míg szívemhez kéredzkedett
simult az érzés
érted feszült a lelkem
,
testem az érintésért
.
A „szabad - nem szabad" vitázott
érted - ellened

és én választ remélve
vártam,-
vágytam a kezedet.


miriam•  2019. szeptember 8. 20:44

Mesél a szemed

    Megjöttél ! - kérlek ülj le ide mellém
de még ne mondj semmit,
hallgass, - ne beszélj.
Had nézzelek -
ajkad előtt,
előbb had meséljen szemed
első csókját ajkamhoz
ő tegye,
simítsa rajtam végig a ruhát
s érjen bőrömhöz az a pillantás,
hogy kinyújtsam érted a kezem -
Ölelj meg ! 
nem, még ne mondj semmit
hallgass, - ne beszélj
figyelj, érezd  ahogy bőrödre
lázrózsát festenek az ujjbegyek
rád rajzolják a vágyat,
milyen volt
a nélküled...
...csak engedd
had szívjam be
illatod... 
ha majd csókok után
esdeklőn ajkadhoz érek
s a remegő gyönyör
testedhez kéri testem
még
hallgass
velem
hozzánk szól
a szerelem

miriam•  2019. augusztus 30. 15:49

Lélekcserepek

Ahogy pajkos szél játékát emelve röpteti
akként hordták könnyű emlékű szerelmek
lelked prizmaként szórt szivárványszíneit
tartották, mint kavicsok közt színes üveget
mosolyként, könnyként kapott lélekcserepet.
Szemed fénye - megtört tükör - s én
ködben derengő, búsan bolyongó sziluett
ki színehagyottan magára tarka ruhát vett
elveszett önmagad most benne keresed.

miriam•  2016. december 17. 21:20

Régi dallam

Öröklétbe merevedett kép

innen nincs tovább
bármerre lépnék
fagyott göröngy
kerül talpam alá

bukdácsol a szó
elvesztek vagy
mind menekül,
nem találnak kiutat
innen most legbelül


múló tünet -
mi az mi néha felsajog?
Múzsám csókja ajkamról
elfogyott...


felsejlik a régi dallam ,- szívemben
mint megkopott lemezen
„hol van az a nyár?...
hol a régi szerelem?"

miriam•  2012. augusztus 31. 19:51

Őrizlek

Őrizlek fájva,
Mint fa törzse a kérgébe vésett szót
Őrizlek féltve,
Mint menedékhely a benne megbújót
Őrizlek tisztán,
Mint gyöngyöt a tenger néma mélye
Őrizlek rejtve,
Mint fényét a csillagtalan este
Őrizlek védve,
Mint széltől gyertyalángot tenyér

Őrizlek hűen,

Mint hegyek a vulkánok tüzét.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom