m-miriam blogja

Személyes
miriam•  2020. január 10. 21:19

Nélküled

Lelkem szomorúságtól ázott papír
rajta elmaszatolódó sorok
szavaim elárvultan keringenek
befejezetlenek a mondatok

Már csak egy tollhegy vagyok
kiürült tintásüvegbe mártott
mely vés, sercegve karcolgat
anyagot keresve a leírhatatlannak

miriam•  2019. szeptember 27. 17:08

Múlt - jelen - jövő

...a múlt nem tarthat létrát
a legfelső fokról rég elrugaszkodtál
- légüres térben lebegtél -
s most a ma garádicsain ülve,
reszketve félsz
kapaszkodnál a holnapok párkányaihoz
de csak félszárnyú vergődésed
visszhangozza a beton...

miriam•  2019. szeptember 27. 15:22

Valahol

Dobhártyámra fekszik,
reszket a csend.
A szó már kint úszik,
valahol végtelenben remeg.
Csak mit festett, az a kép
még ott , - szemem előtt ég.

miriam•  2019. szeptember 15. 12:18

Érted

          Oly üres volt az utca... a délután,
s a szél, mint akaratos szerető
bújt gallérom alá
míg szívemhez kéredzkedett
simult az érzés
érted feszült a lelkem
,
testem az érintésért
.
A „szabad - nem szabad" vitázott
érted - ellened

és én választ remélve
vártam,-
vágytam a kezedet.


miriam•  2019. szeptember 12. 21:38

élet

mikor álmait hordozza az éjjel
szíveden ólomnehezékkel
létezel, a hiány marta sebbel
az idő korlátját szorítod egyre
hiába nem szeretnéd
habjai elvisznek messze,
mikor még tökéletesnek hitted
úgy állt előtted, mint egy képlet
mégis az élet más eredményt mutat
sorsod könyvében hiába kutatsz

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom