m-miriam blogja
játszi vagy, mint a szél :)
játszi vagy, mint a szél
cirógatsz aztán összekócolsz
kedvesen nyakamba csókolsz
ha haragszol
arcomra fagyos csókot csókolsz
ábránd és szerelem
ábránd csak,
s kergetem, mint buta lepkét a szél
felkap, felemel, s röpít álmaim felé
ábránd csak,
édes-keserű szárnyvergődés,
hogy meglelem, s enyém lesz
utolsó táncra hívom a reményt
Álom
álomhatár szélén játszik a sóvárgás
káprázat szőtte hálójából szökne a vágy
keresi a mámort, indulna szenvedélye után
elveszni egy kék tekintet labirintusán
oly édes a levegő
szerelem jár a légben
a zöld most csupa virág
a jácint és nárcisz
szórja illatát
oly édes a levegő
szirmukat bontják a fák
csordultig telik a lélek széppel
szökik a csendes magány
szirmot bont a vágy
szívemre teríti abroszát
bennem az ábrándozás
régi tavaszokat feledve,
hogy milyen is lehetne
még…
papírra rajzolt halvány tintaszív
Színes betűk
Mint az a fogva tartott tekintet,
amely egy pillangó röptét követ
és csodálkozó, ábrándos
gondolatok futnak vele messze
úgy nézem a színes betűket…
kedves, színes, szép sorok
ó, hogy szíven találtatok,
ki tudja hová csavarog néha a lélek,
hogy visszaidézzen nekünk
valami szépet,
most ti repítettetek engem
vissza a múltba,
s lám hiába teltek az évek sorra
lelkemben ugyanaz a lány lettem újra.