lnpeters blogja

Deák Ferenc 1865 januárjának elején, kemény hidegben egy falun utazott keresztül.

Amíg a kocsisa a lovakat pihentette, Deák szóba elegyedett a falusiakkal. Kiderült, hogy éppen a közelben lakik Jani bá’, aki mindig előre meg tudja mondani, milyen lesz a tél.

Nosza, erre Deák is kíváncsi volt. Elbaktatott az öreg házához.

Jani bá’ nem sejtette, ki a látogatója.

- Milyen lesz a tél, Jani bá’?

Az öreg megvakarta a füle tövét.

- Ha ma nem fagy, kemény lesz.

Deák szétnézett. Fagyott bizony, elég rendesen.

- És ha fagy?

- Akkor még keményebb.

Egyszer egy fiatal németalföldi festő ezzel a kérdéssel fordult Peter Paul Rubenshez: 

- Nem tudok magam körül alkotó magányt teremteni, mester! Állandóan tele a műtermem hívatlan látogatókkal. Naphosszat kíváncsiskodnak.

- Örüljön  neki, barátom.  Látogatóból lesz a vevő.

Az ifjú erre is a fejét csóválta.

- Zavarnak.  Nem megy tőlük a munka. Nem jön az ihlet.

- Ne bolondozzon! – magyarázta Rubens. – Örüljön neki, ha népszerű! Más mit meg nem adna ezért, önnek meg az ölébe hullik!

- Alkotó magányra vágyom! – nyafogta az ifjú titán. – Azt akarom, hogy ne jöjjenek. Hogyan szabadulhatnék meg tőlük?

Rubens vállat vont. Ha ennek a tökfilkónak ennyi esze van…

- Lenne módja.

A fickó mohón kapott a szón:

- Mi az a mód,  mester?

- A szegényeknek adj kölcsön. A gazdagoktól meg állandóan kérj valamit. Pénzt, támogatást, ajándékot, szívességet.  Meglesz az eredménye.

-  Gondolja, mester?

- Biztos vagyok benne. Akkor sem jönnek majd, ha hívod őket!

 

Kora nyári friss derű

Száll a levegőben,

Remény-Csipkerózsika

Most van ébredőben.

—–

Eljövendő szép napok

Ígérete zendül,

Az összes gond sápadt arca

Mosolygósra pendül.

—–

Tombol a déli meleg,

Zsongnak a friss lombok;

Jövő-kékben virítanak

A távoli dombok.

—–

Kora nyári friss derű

Ragyog Lét szemében,

Talán csak bizalomból és

Hitből áll az Éden…

 

Honoré de Balzac korántsem volt annyira könnyelmű, mint kor- és írótársa, az idősebb Alexandre Dumas, de kiadói vállalkozásának összeomlása után úszott az adósságokban.  Olyan sok volt a nagy összegű tartozás, hogy a kisebbekkel alig törődött. Pedig – ahogy lenni szokott – éppen az ilyen hitelezők zaklatták úton-útfélen.

Egyszer fenyegető hangú levelet kapott – egy fűszerestől.

“Monsieur Balzac!

“Amennyiben ön nem rendezi a nálam fennálló, csaknem öt franc-ra rúgó adósságát, kénytelen leszek a problémát jogi útra terelni, és ön ellen végrehajtást kérni.”

Balzac elmosolyodott. A levél így zárult:

“Maradok továbbra is kiváló tisztelője:

Az Úrnak igen alázatos szolgája:

XY fűszeres”

Balzac ezen még el is nevette magát. Néhány perc múlva a következő válaszlevelet írta:

“Tisztelt Uram!

Közeledik az év vége. Tudatnom kell Önnel, hogy szilveszter estéjén szokásom száz hitelezőm nevét egy kalapba gyűjteni, és pontosan éjfélkor egy nevet onnan kihúzni.

A szerencsés nyertes abban a jutalomban részesül, hogy újévkor kifizetem neki az adósságomat.

Amennyiben Öntől még egy ilyen pimasz hangú levelet kapok, kénytelen vagyok kihagyni a következő sorsolásból.

Van tömérdek ellenséged,

Sznobnak divat szidni téged,

Mert hogy rajtad

Sok butaság hömpölyög;

Az ostobák légiója

Mind tenálad

Ömbölyög.

Facebook,

Facebook;

Csupa derű,

Ritka könny;

Facebook,

Facebook,

Pofázmányos

Pofakönyv.

—–

Konzervatív, liberális;

Prédikálhat akár máris.

—–

Van százféle tarka marha,

Sok disznónak nyitva marka.

——-

Süketnek van hangos posztja;

Ki felteszi, ki megosztja.

——–

Facebok,

Facebook:

Árnyékod is van,

De nagy;

Mégis, mégis

A Szabadság része vagy.

——-

Akadnak itt rímek, rémek -

Jegyzetelhetnek a kémek.

——-

A cenzúra nincs még sehol,

A Hatóság csak szimatol.

——–

De amíg el nem tapossák;

Védelmez a nyilvánosság.

——-

Van itt eszkimó – meg fóka;

Facebook: a sokbőrű róka.

——

Facebook-politika? Kóma?

Belebukna Bizánc, Róma.

—–

Facebook-gazdaság? Banális…

Cég-trutymó és bank-kanális.

——

Faceboook-bölcselkedés? Komor.

Panaszfolyam, gyomor-nyomor.

—–

Facebook-matéria? Lenge;

Mint néhai törött penge,

—-

Facebook-néni vénuszdombja

Bádog-erdők lila lombja.

—–

Facebook-bácsi hosszan krákog;

Sírnak a Viagra-álmok.

—–

Facebook-grófnő fentebb stílje

Virtuális szexepílje.

—-

Elszánt álszent berzenkedik;

Folyton leselkedik pedig.

——-

Otthon hibbant léptű, csendes;

Facebook-on nagyképű hentes.

—–

Totyakos, tokája göndör;

A Facebook-on fennen bömböl.

—–

Facebook-világ káoszt renget;

Mégis segíti a rendet.

—–

Létre nyíló csonka ráma;

Esti Facebook-panoráma.

—-

Globalizált mű-földeken

Makacs, poros

Kis göröngy;

Facebook,

Facebook,

Pofázmányos

Pofakönyv