lnpeters blogja

Közélet
lnpeters•  2015. augusztus 30. 22:55

A polkorrekt ősformája

Nem nagyon van új a Nap alatt…

Az 1880-as években valamelyik képviselőjelölt kampányát egy megggazdagodott cipészmester fedezte. Egyetlen feltétele volt:

- Ha szót ejt rólam az úr, egyetlen egyszer se mondja, hogy cipész vagyok. Azt meg főleg ne mondja, hogy suszter. Ezt én szégyellem, és ha megszégyenít, egyetlen petákot sem adok. A foglalkozásom nem cipész, és a legkevésbé sem suszter.

- Hanem micsoda? – kérdezte a jelölt.

- Lábműves!

lnpeters•  2015. augusztus 22. 23:03

Janicsárok Budán

Azt hiszik, csak látni jövünk,

Azt hiszik, beilleszkedünk.

 

Azt hiszik, békén maradnak,

Ha szállást, meg ételt adnak.

 

Szegény, naiv idióta,

Vén totyakos Európa…

 

Hogyha elég sokan leszünk,

Üt az óra,

Lesz fegyverünk.

lnpeters•  2015. augusztus 20. 00:19

Augusztus huszadika ürügyén

Sápatag virágok

A Nyarat siratják;

Dollár-hordák szolgái a

Fegyvert tisztogatják.

 

Hazánk nagyobb része

Hulló szirmú rózsa,

Kisebb része a butaság

Utolsó csatlósa.

 

Jövő reménysége

Szakadékba rejtve;

Rongyos-véres jövőképek

Egymást verik fejbe.

 

Sápatag remények

Jelent ostromolnak;

Messzi álmok erdeiben

Csavarog a Holnap.

 

Kicsi országomnak

Egész múltja sáros,

Mindenfelől szegény régi

Magával határos.

 

Sarokban duzzogva

Sült galambra várunk;

Be kellene foltoznunk már

Szakadt múlt-kabátunk.

 

Sápatag Jelenben

Minden sóhaj árva;

Retteghetünk a kihalás

Dobozába zárva.

 

Megpuhult a világ

Kocsonyás fej-lágya,

Nagy bajok jöttét hirdeti

A “jobb élet” vágya.

 

Vagy sok kis közösség

Nagy egységgé békül,

Vagy Atlantiszként süllyedünk -

Identitás nélkül.

 

Magyarok csillaga

Nehéz sorsát futja;

Szent Istvántól mostanáig

Rögös volt az útja.

 

Virradunk-e mához

Néhány tucat évre

Szent István és az új kenyér

Magyar ünnepére?

lnpeters•  2015. augusztus 5. 23:32

Humánum

Mosolygó, szép, nemes, tiszta,

Ha nem élnek vele vissza.

 

Önként,

Szívből

Csodát tehet,

De követelni nem lehet.

 

Felszikrázó lelki ékszer,

De semmit sem ér, ha kényszer.

 

Szabad akaratból adjuk,

De ha csapda;

Megtagadjuk.

 

lnpeters•  2015. július 29. 23:59

Csak a normális emberek oldalán!

Nyári verejtékben úszik

A politika,

Jobbról csapkod,

Balról csapkod,

Jobbról hápog,

Balról hápog;

Mint egy úszni most tanuló

Kerge kiskacsa.

 

A Világ – globális;

A Haza – lokális;

Aki mindkettőt nem érti,

Nem lehet normális.

 

Egyik jobbról,

Másik balról

Nyögve fuldokol;

Összes ostobaságáért

Mindig mást okol.

 

Hol lehet most tiszta szívvel

Felsorakozni talán?

Tiszta szívvel,

Becsülettel

Csak a normális emberek oldalán!

 

Az egyik fegyvert ragadna,

Vagy kaszát-kapát,

A másik meg idehozná

A fél Afrikát…

 

A Világ – globális;

A Haza – lokális;

Aki mindkettőt nem érti,

Nem lehet normális.

 

Lila ködök jobbról-balról,

Majom vigyorog a fán;

Sehol másutt

Nem lehet jó,

Csak a normális emberek oldalán.

 

A jövőben?

Vagy globális zagyva

Világ-massza tekereg;

Vagy világ,

Nemzetek,

Családok

És Emberek…

 

Szegény Föld!

Szegény világ!

 

Vagy a közösségek

Otthonukká

Érlelik;

Vagy globális

Atlantisszá,

Üzletesedik.

 

A Világ – globális;

A Haza – lokális;

Aki mindkettőt nem érti,

Nem lehet normális.

 

Hol lehet most tiszta szívvel

Felsorakozni talán?

Tiszta szívvel,

Becsülettel

Csak a normális emberek oldalán!

 

Akár a jobb,

Akár a bal -

Fél fülére egyik se hall;

Pártfegyelem,

Rossz műanyag pagoda -

Egyik se jut sehova.

 

Csodát felelősség tehet:

Egyéni lelkiismeret.

 

Se fegyveres acsarkodás,

Se rossz  gyáva megalkuvás.

 

Se faj-elvű ősi vadság,

Se címzetes pénz-szabadság.

 

Isten

Létet,

Erőt adott;

De nem koldul szavazatot.