A belülről bezárt szoba titka

lnpeters•  2009. szeptember 2. 22:47

A leendő áldozat egyedül tartózkodik egy helyiségben, ahová kívülről lehetetlen behatolni. elalvás előtt gondosan magára zárja az ajtót.

Reggel az ajtó továbbra is zárva, a kulcs a zárban, semmiféle behatolásnak nyoma nincs - de az áldozat holtan hever a szobában, késsel a hátában…

Hogyan történhetett?

— —————

A belülről bezárt szoba titka típusú történet a krimiszerzők egyik legősibb enigmája,  a legnehezebben megoldható feladványok egyike.

Akadt olyan bűnügyi regényíró -  Ellery Quinn – aki számos ilyen típusú krimi mellett még tanulmányt is szentelt a problémának. Ebben tételesen felsorolta a feladvány lehetséges típusmegoldásait.
Nem kel túlságosan nehéz dologra gondolni, ilyenek álltak benne, mint
-    illuzionista megoldás (például a gyilkos játssza el az áldozat szerepét, amikor maszkírozva kikíséri annak utolsó látogatóját; esetleg eme „utolsó látogató” nem más, mint maga, az álcázott gyilkos stb.)
-    távirányítású megoldás (a gyilkos nem hatol be a behatolhatatlan helyiségbe, de szerét ejti valamilyen módon annak, hogy távolról gyilkoljon. Érdekes módon nincs tudomásom arról, hogy bárki is próbálkozott volna ilyenkor megoldásként a legtermészetesebb eszközzel, a távcsöves puskával. Sétapálcából kilőtt tőr vagy fúvócső viszont már előfordul.)
-    önkiszolgáló megoldás (az áldozat valamely technikai-mechanikai csapda, esetleg pszichológiai kényszer következtében maga végez magával.)
-    időjátékkal kapcsolatos megoldás (a gyilkosság ott, de nem akkor történik, amikor a kívülállók gondolják. Természetesen kétféle időjáték lehetséges. Az első esetben az áldozat már holtan kerül abba a bizonyos belülről zárt szobába, de a gyilkos élőnek álcázza. Ez esetben az egész belülről zárt szoba motívum általában arra szolgál, hogy alibit biztosítson a gyilkosnak, aki a bűncselekmény vélt időpontjában nyilvános társaságban tartózkodik. A második variáció a legnehezebbek közé tartozik: az áldozat még él a gyilkosság állítólagos felfedezésekor.)
-    technikai trükkel kapcsolatos megoldás (számomra ez a legkevésbé hiteles és legkevésbé hihető megoldások csoportja. A furmányos álkulcsok, zsinegek meg egyebek.)
-    rejtőzködő gyilkossal kapcsolatos megoldás (a bezárt szobában van egy abszolút biztos rejtekhely, amelyet a gyilkos jóval korábban birtokba vesz, és csak jóval a tett elkövetése után hagyja el. Mesterkéltnél mesterkéltebb megoldások születtek ebben a típusban.)
Nagyjából ezek az ismert sémák. Magam hozzátennék még egyet: az átverés, a mégis típusát. A bezárt szobáról kiderül, hogy mégsem volt tökéletesen bezárva, esetleg a gyilkos rendelkezik valamely különleges eszközzel, amelynek segítségével mégis be lehet oda hatolni.
Ha a probléma SF-en belül merül fel, természetesen további megoldási sémák adódnak. Az SF az irodalomnak egy olyan ágazata, amely az emberi cselekvés lehetőségét kiterjeszti az emberi tudás terra incognita-jának irányába.
Ennélfogva természetesen felmerülhet a negyedik dimenzión keresztül érkező és távozó gyilkos félelmetes lehetősége, vagy a porszemmé zsugorodó, a küszöb alatt átmászó, majd a bűncselekmény után újra összezsugorodó gyilkosé.
A fantasy-ben már megszületett – nem is egy műben – az álmok világán keresztül érkező gyilkos alakja.
Na, ennyi felvezető elég volt, lássuk:

——————-

Mr. Tigershark végrendelete

-         Én azért még szétnéznék itt, Mr. Rawlinson. Csak akkor vagyok nyugodt.

-         Felesleges. Különben is: már vasárnap van.

-         Órák óta az van, de az ördög sohasem alszik. Kérem, engedjen be, Mr. Rawlinson!

Az egy szál törölközőben ácsorgó Ralph Rawlinson vállat vont, és félreállt. Végül is, ezért fizeti ezeket a vérebeket. Hadd kutakodjanak, ha jólesik. Holnap kifizeti és elbocsátja valamennyit, most már nincs tétje a dolognak.

Hawkins mindent alaposan végignézett. Már sokadszorra. Rawlinson közben csendben várakozott, és arra gondolt, hogy perceken belül magára marad, és végre lezuhanyozhat. Legfőbb ideje.

Vége lesz az egész utálatos cirkusznak. Elment a vén csirkefogó. Isten gondoskodjon róla megfelelően; és tartsa a poklok legmélyebb bugyrában mindörökre.

A végrendelet a szoba közepén, az asztalon hevert.

Én, Rudger Elias Donald Inniskilling Rawlinson – közismert nevemen Tigershark – Dr. Joshua Reinhard Bell közjegyző és az alulírott tanúk előtt, életem nyolcvankilencedik évében, itt a bostoni fegyház igazgatójának irodájában, szellemi szabadságom teljes birtokában megmásíthatatlan végakaratomként nyilvánítom ki a következőket:

Jelenleg tizenhét élő gyermekem van. Névsorukat az egyes számú melléklet tartalmazza. Ezt a tizenhetet ismerem el törvényes utódomnak, rajtuk kívül senkit sem tekintek hiteles gyermekemnek.

Ingó és ingatlan vagyonom teljes leltárát a kettes számú melléklet tartalmazza. Az itt felsorolt javaimat teljes egészében az egyes számú mellékletben utódomként elismert fiamra, az egyetlen jogi diplomával rendelkező gyermekemre, Mr. Ralph Tyrrell Rawlinsonra (született San Francisco, 1970. október 29-én, anyja neve Edit Laura Huchinson) hagyom, az összes többi gyermekemet annak birtoklásából kizárom, és ünnepélyesen kijelentem, hogy a vagyoni leltárban felsorolt minden javaim egyedüli birtokosává törvényes végakaratommal a fentebb említett Mr. Ralph Tyrrell Rawlinson-t teszem meg.

Ha:

Születése pontos negyvenedik évfordulóján még életben lesz, és fent nevezett időpontban Párizs környéki Kormos Kő nevű kastélyom tornyában, annak néhai feleségeim és szeretőim arcképeivel díszített szobájában tartózkodik.

Amennyiben az egyes számú mellékletben felsorolt többi gyermekeim bármelyike képes volna megölni Mr. Ralph Tyrrell Rawlinsont, méghozzá az alább részletezett feltételek betartásával, végakaratom az, hogy ebben az esetben a kettes számú mellékletben felsorolt minden ingó és ingatlan vagyonom kizárólagos tulajdonjoga

A GYILKOST ILLESSE.

A gyermekeim közül azonban azok és csakis azok szerezhetik meg a kettes számú mellékletben felsorolt ingó és ingatlan vagyonom feletti kizárólagos tulajdonjogot, akik képesek arra, hogy saját ujjlenyomat- és DNS-mintáikat a maguk emberségéből elhelyezik a fent említett helyiségben legkésőbb 2010. május elsejéig.

Gyermekeim ujjlenyomatait a hármas, DNS-mintáikat a négyes számú melléklet tartalmazza.

A gyilkos semmit sem nyerhet abban az esetben, ha Mr. Ralph Tyrrell Rawlinson betölti negyvenedik esztendejét.

Kelt Bostonban, 2009. november 8-án

Miután átolvastam, a fent említett közjegyző és az alulírott tanúk jelenlétében helybenhagyólag aláírom:

 Rudger Elias Donald Inniskilling Rawlinson

(Tigershark)

Ralph Rawlinson nagyot sóhajtott. A vén sátán! Képes volt még onnan, a börtönből is bosszút állni rajta.

———

Bizonyára abban reménykedett a kivénhedt gengszter, hogy valamelyik általa nemzett pokolfajzat a másvilágra küldi. Nagyon bízhatott benne az agg hóhér.

Sohasem bocsátotta meg, hogy voltaképpen ő, Ralph juttatta végleg a rács mögé. Hetvennégy éves volt már, de még mindig nem tudott megállapodni. Akkor döntött úgy Ralph, hogy felhívja az egyik barátját, egy frissen kinevezett államügyészt. Adatok és bizonyítékok olyan tömkelegét adta át, hogy a vénembernek nem maradt esélye. Ritka eset, hogy valaki ilyen idős korban letöltendő életfogytiglant kap, de akinek annyi van a füle mögött, mint a vén kecskének…

Méghogy Tigriscápa? Legfeljebb karmakopott tollatlan vén keselyű. Vagy impotens nyugdíjas bika. Ralph nagylelkű alapítványt tett a bostoni smasszerek javára – ha jól őrzik a vén gonosztevőt.

Mikor akar végezni Hawkins? Miért nem hagyja végre magára? Ideje megszabadulni ezektől a folyvást aggódó gorilláktól.

Végre!

Vasárnap!

Még annak a hülye nyári időszámításnak is vége.

Rendbe jönnek a dolgok.

Mary-nek nem volt igaza. Hogy’ is lehetett volna, hiszen minden nő tyúkeszű. Mégis, hogy’ tud annyira ostoba lenni egy asszony, hogy arra biztassa őt, mondjon le a vén gazember vagyonáról, hadd öldössék egymást miatta a többiek.

Milliomosként térhet haza, gazdagabb lesz, mint az apósa. Meg kell hagyni, az öreg John általában zsugori, de most kitett magáért, valóban sokat áldozott érte, hogy Ralph megkaparinthassa a vagyont. Ő fizeti ezeket a méregdrága kétlábú harci kutyákat, Hawkins-t és embereit.

Hawkins még egyszer tüzetesen át akart nézni mindent.

 

Még mindig rossz előérzete volt. Ebben a szobában nemrég tizenhat ujjlenyomatot és ugyanannyi DNS-mintát azonosítottak. Hajszálak, körömdarabok, mifene. Pontosan egyeztek az elhunyt Rawlinson által hagyományozottakkal. Az Interpol csak hármat ismer közülük – azok is szökésben vannak.

A fényképek alatt nincsenek titkos üregek. A toronyszobát kizárólag az ajtón keresztül lehet megközelíteni. A két apró ablak inkább kifelé szűkülő apró lőrés volt, nyílásaikon egy veréb is csak üggyel-bajjal férhetett át – ha nem lett volna rajtuk vaskos, golyóálló üveg.

A falat körben átkutatták, megvizsgálták, megröntgenezték. A szekrényben nem volt titkos, beépített rejtekhely. A padló alatt sem voltak üregek.

A hatalmas, acél zuhanyzófülke vastag oszlopai a tömör tölgyfa tetőzetbe torkolltak – de ott sem volt semmiféle üreg. Váratlanul elsülő beépített fegyverek sem voltak a szobában. A legjobb szakértők adták írásba mindezt.

A zuhanyzófülke belsejében, baloldalt volt a széf. Ide Hawkins éppen csak hogy bepillanthatott. Rawlinson állandóan magánál hordta a kulcscsomót. Most is nála volt, a kisujján. Micsoda fráter! Alsónadrág nincs rajta, de a széf kulcsát le nem teszi.

Mélyen bent több kis rekesz volt, egyet tegnap Rawlinson kinyitott; Hawkins nagy halom gyémántot látott a zseblámpával, észvesztő csillogásban. Valószínűleg többet ért, mint maga a Kormos Kő.

——–

-         Ketten a küszöbön fognak virrasztani, uram!

-         Jól van, menjen már!

-         Három jól felfegyverzett ember vigyázza alul a tornyot.

-         Rendben van, hagyjon magamra!

-         Én is fent maradok, uram.

-         Ha akarja, maradjon! Én mindenesetre aludni fogok! Viszlát, Hawkins!

Rawlinson becsapta az ajtót. Ráfordította a kulcsot, még meg is nézte, hogy zárva van-e. a kulcsot a zárban hagyta.

Végre!

Hawkins és társai füleltek. Mintha a zuhanyt hallották volna. Utána sokáig semmit.

Rawlinson mindig későn kelt, sokáig nem is zavarták. Tíz óra után Hawkins betörte az ajtót.

A holttest keresztben feküdt a zuhanyfülke küszöbén. Vér mindenütt. Rawlinson feje vértócsában a fülke közepén.

Hawkins döbbenten meredt rá. Hogyan történhetett?

(A TÖRTÉNET TOVÁBBI RÉSZÉT AZ ÉV VÉGÉN KÖZLÖM.)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

narnia2009. szeptember 3. 06:53

:))

lnpeters2009. szeptember 3. 06:52

Lehet, hogy nem is egyet tekerek még rajta.

narnia2009. szeptember 3. 00:29

:)

Várni fogom.

és addig ígérem, mindig kulcsra zárom az ajtót ....