Az út és a malom

AZ ÚT ÉS A MALOM

Különleges világba csöppen az, akit az első tanka kézenfog s végigvezet egy olyan úton, melyen nem elég szétnézni, rácsodálkozni a tájra, de meg-megállva, ha nem is minden sornál, de minden versnél, el kell gondolkodni a világról, az életről, önmagunkról, megfejtve a művészetének ősi szimbólumait.
-Hol is itt az út?- kérdezheti az olvasó. Az út itt maga az emberi élet, vagy ahogyan a buddhizmus sugallja, az emberi élet célja maga az út. (A taoizmusban a Tao egyenlő az Úttal, de a kereszténység is használja az üdvösséghez vezető út fogalmát.) A malom talányos ugyan, de a verseket elolvasva könnyen rájövünk a megfejtésre. Először mégis játszadozzunk el néhány gondolattal, melyek a kötet soraiban is felsejlenek. Az epigrammáknál is tömörebb tankák soraiban a mikrokozmosz és a makrokozmosz, az ellentétek világa, a pillanat és az abban születő gondolat egyaránt benne van. Itt a körmozgást végző malom jelképezheti az örök visszatérést, a reinkarnációt, a sors vagy a csillagok sarkpont körüli állandó forgását vagy a végzetet is. A lámaizmusban az imamalom az univerzummal kapcsolatot kereső én, a buddhizmusban pedig a szanszára kifejezője. A kötetet végigolvasó rájön arra, hogy az út és a malom valójában az emberi élet és a költői én kettőssége, a szerző és életútja.
A lírai művekben az alkotó saját belső világát, érzelmeit, hangulatát és gondolatait tárja olvasói elé. Legtöbben hagyományos műfaji kereteket választanak, főleg a hangulatlíra lehetőségein belül. A gondolati líra kifejező eszközei kevésbé közismertek. A bölcseleti, filozófikus gondolatok megismerése a nagyközönség számára kevésbé olvasmányos. Így vagyunk a tankával is, melyet az európai irodalomszerető közönség most kezdi megismerni, holott ősi hagyományokon nyugszik. Hosszú évszázadok során a japán költészet legkedveltebb műfaja a rövid dal, japán nevén a tanka volt. A tanka egyszerűen jellemezve 31 morából álló költemény. Az öt verssor moraszáma 5,7,5,7,7. A japán műveltség fokmérője volt a költészet ismerete még a levelezésben is. A hagyományos tanka első három sora természeti kép, látvány megfogalmazása, az utolsó kettő egyfajta filozófikus válasz. Számtalan más műfaj tartozott még hozzá, mint a chôka és a sedôka vagy alakult ki belőle (lásd például haiku, haikai vagy a renga), de a tanka túlélte a legtöbbet, és egyre népszerűbb.
Müller Márta nem véletlenül választotta ezt a költői kifejezési formát. Az eddig megjelent tizennégy verses- és két novelláskötete, nem beszélve a kisregényéről és a drámáiról, tiszteletet érdemlő alkotói tehetségről árulkodnak. A végtelen pillanat apró világai, a meditációk, a haláltól az ujjászületésig a gondolatok hálóit az Univerzumig kiterjesztő ember karcai a huszonegyedik század egyre sivárabb érzelemfalára.

Immanens koherencia jellemzi a tankáit, mert tudja, minden úthoz indulás, ahhoz időpont tartozik, s minden indulásnak ideje van. A szerző ezt az elsőben megfogalmazza, majd az út végén reményt lel a a hit s örök öröm követében, a napsugárban. A „ rövid vers”, azaz a tanka az ősi arisztokrácia wakáiból fejlődött ki, és mindig kerülte a közönségest. Olvasás közben időutazást is tehetünk, mert a lírai énünk az vissza kell, hogy térjen a hatodik századi japán elit érzelemvilágába és kultúrájába. A kokoro és a kotoba, azaz a szív és a nyelvezet összhangja minden egyes alkotásban ott van. Minden sor, minden allegória a természet és az ember örök szimbiozisában értelmezhető.
Nincsen könnyű helyzetben a Kedves Olvasó, aki egy szokványos verseskötetként veszi a kezébe Müller Márta művét. Nem tudok kulcsot ajánlani egyes alkotások megértéséhez. Talán módszert igen, ahogy a Sámán utazásban olvastam: a vers olvasása után csukott szemmel vágj neki gondolataid hegyvölgyének, tengerének, s az egybeolvadt világ választ ad sok miértre. Ehhez kell a misztikus harmadik szem, amikor a másik kettő elől a fátylat letépni nem lehet, de érezzük, hogy a látásért szenvedni kell.
Ne számold, hányadiknál tartasz olvasáskor, és ne csodálkozz, ha vissza-visszakalandozol egy-egy gondolathoz. Ezek a versek együtt az Utazás láthatatlan tükrévé válnak, mely néhol kaján, de rajtunk áll látni a kettős igazság valamennyi oldalát.
Vasszécseny, 2017. február 24.
Pődör György

Az út és a malom

Az út és a malom egy tankákat tartalmazó kötet.
2017 májusában jelent meg a Dél-alföldi Művészeti Kapocs Alapítvány gondozásában, ISBN száma 978-615-80714-0-6.

Az életünk egy örök útkeresés, éspedig olymódon, hogy az utunk azáltal születik, amilyen döntéseket hozunk, amit kiválasztunk. Ezt fejezi ki a kötet mottója: Az út azáltal lesz, hogy megyünk rajta.

Az út

Út és igazság
Az élet, szép és jó lét,
Nincsenek hozzá
Szavak, teremtő igék,
Csak dzsungel és keresés.

Újra és újra
Káoszban kutat a lét,
Az igaz utad
Sok szenvedésben elért
Múló pillanatnyi kép.