Az út és a malom

lilapetunia•  2017. május 20. 15:42

a filozófia

Az út, az élet semmi más, mint a megélt filozófiánk -- áll a blog rövid leírásában.Nem biztos, hogy mindenki egyetért velem. Lehet, hogy az ókori görögökkel sem, akik szerint -- ha a szavak eredeti értelmét nézzük -- a filozófia szép bölcsesség. Attól tartok, hogy manapság az egyetemen a filozófiát tanulóknak nem ezt a definícíót adják, sok olyan filozófus alkotását ismertetik meg, akinek a filozófiájára kevesen mondanák, hogy szép bölcsesség.

A mindennapi gyakorlatban a filozófia alatt a legtöbben azt értik, hogy kinek-kinek az életszemlélete. Mindenkinek van valamilyen filozófiája, ki könnyebben, ki nehezebben veszi az életet, de sokan "csak" megélik azt, nem foglalják szavakba, még szóban sem, nemhogy írásban.

Vajon mennyire függ össze a filozófia a hittel? A materialista tudományok szerint két alapvetően különböző dolog. De úgyis felfoghatjuk, hogy egyáltalán nem különböznek, szorosan összetartoznak, és a materializmus is egyfajta hit. Mindegyik tükröz egy életszemléletet.

Mondhatjuk-e egy filozófiára, egy életszemléletre, egy hitre, hogy hamis? Pusztán azért, mert aki mondja, a dolgokat másképp látja, másképp hiszi, másféle szemlélet alakult ki benne?

Azt hiszem, hogy nem mondhatjuk. Èn csak azt nevezném hamisnak, akinél a hirdetett, a vallott filozófiája ellentétben áll az életével, a cselekedeteivel, mindazzal a másmilyen filozófiával, amit az élete mutat. Ez persze megint csak nehéz kérdés. Azért, mert igen kevéssé ismerjük egymást, keveset tudunk a másikról, könnyen alakulhat ki hamis kép valakiről. 


Sokan akadhatnak, akik elolvasva a fentieket, rázzák a fejüket: "Nem, nem, nem! A filozófia tudomány! Tudomány, amely ismertet, rendszerez, kategorízál, stb. Nem pusztán életszemlélet, amely egy röpke éltü emberhez tartozik!"

Talán ezért áll közelebb hozzám a régi keleti életszemlélet, a taoista filozófia. Az úgy foglalkozik egy pillangóval, hogy csendben álmélkodva figyeli a röptét, míg a nyugati filozófia rabul ejti, megöli, gombostüre szúrva rendszerezi és latin nevet ad neki. Vajon melyik tud a pillangóról többet?



 

lilapetunia•  2017. május 18. 16:56

egy tanka a könyvből

Belső malom

Nem sírok, belül
Sem hordom rám szakadó
Bajaim, malmom
Szelektál, gyógyít, kutat,
Készíti a magokat.

Akik szokták látogatni a poet-n a tankáimat, azoknak több vers is ismerős lesz.

 

lilapetunia•  2017. május 18. 16:52

előszó a kötethez:

AZ ÚT ÉS A MALOM

Különleges világba csöppen az, akit az első tanka kézenfog s végigvezet egy olyan úton, melyen nem elég szétnézni, rácsodálkozni a tájra, de meg-megállva, ha nem is minden sornál, de minden versnél, el kell gondolkodni a világról, az életről, önmagunkról, megfejtve a művészetének ősi szimbólumait.
-Hol is itt az út?- kérdezheti az olvasó. Az út itt maga az emberi élet, vagy ahogyan a buddhizmus sugallja, az emberi élet célja maga az út. (A taoizmusban a Tao egyenlő az Úttal, de a kereszténység is használja az üdvösséghez vezető út fogalmát.) A malom talányos ugyan, de a verseket elolvasva könnyen rájövünk a megfejtésre. Először mégis játszadozzunk el néhány gondolattal, melyek a kötet soraiban is felsejlenek. Az epigrammáknál is tömörebb tankák soraiban a mikrokozmosz és a makrokozmosz, az ellentétek világa, a pillanat és az abban születő gondolat egyaránt benne van. Itt a körmozgást végző malom jelképezheti az örök visszatérést, a reinkarnációt, a sors vagy a csillagok sarkpont körüli állandó forgását vagy a végzetet is. A lámaizmusban az imamalom az univerzummal kapcsolatot kereső én, a buddhizmusban pedig a szanszára kifejezője. A kötetet végigolvasó rájön arra, hogy az út és a malom valójában az emberi élet és a költői én kettőssége, a szerző és életútja.
A lírai művekben az alkotó saját belső világát, érzelmeit, hangulatát és gondolatait tárja olvasói elé. Legtöbben hagyományos műfaji kereteket választanak, főleg a hangulatlíra lehetőségein belül. A gondolati líra kifejező eszközei kevésbé közismertek. A bölcseleti, filozófikus gondolatok megismerése a nagyközönség számára kevésbé olvasmányos. Így vagyunk a tankával is, melyet az európai irodalomszerető közönség most kezdi megismerni, holott ősi hagyományokon nyugszik. Hosszú évszázadok során a japán költészet legkedveltebb műfaja a rövid dal, japán nevén a tanka volt. A tanka egyszerűen jellemezve 31 morából álló költemény. Az öt verssor moraszáma 5,7,5,7,7. A japán műveltség fokmérője volt a költészet ismerete még a levelezésben is. A hagyományos tanka első három sora természeti kép, látvány megfogalmazása, az utolsó kettő egyfajta filozófikus válasz. Számtalan más műfaj tartozott még hozzá, mint a chôka és a sedôka vagy alakult ki belőle (lásd például haiku, haikai vagy a renga), de a tanka túlélte a legtöbbet, és egyre népszerűbb.
Müller Márta nem véletlenül választotta ezt a költői kifejezési formát. Az eddig megjelent tizennégy verses- és két novelláskötete, nem beszélve a kisregényéről és a drámáiról, tiszteletet érdemlő alkotói tehetségről árulkodnak. A végtelen pillanat apró világai, a meditációk, a haláltól az ujjászületésig a gondolatok hálóit az Univerzumig kiterjesztő ember karcai a huszonegyedik század egyre sivárabb érzelemfalára.

Immanens koherencia jellemzi a tankáit, mert tudja, minden úthoz indulás, ahhoz időpont tartozik, s minden indulásnak ideje van. A szerző ezt az elsőben megfogalmazza, majd az út végén reményt lel a a hit s örök öröm követében, a napsugárban. A „ rövid vers”, azaz a tanka az ősi arisztokrácia wakáiból fejlődött ki, és mindig kerülte a közönségest. Olvasás közben időutazást is tehetünk, mert a lírai énünk az vissza kell, hogy térjen a hatodik századi japán elit érzelemvilágába és kultúrájába. A kokoro és a kotoba, azaz a szív és a nyelvezet összhangja minden egyes alkotásban ott van. Minden sor, minden allegória a természet és az ember örök szimbiozisában értelmezhető.
Nincsen könnyű helyzetben a Kedves Olvasó, aki egy szokványos verseskötetként veszi a kezébe Müller Márta művét. Nem tudok kulcsot ajánlani egyes alkotások megértéséhez. Talán módszert igen, ahogy a Sámán utazásban olvastam: a vers olvasása után csukott szemmel vágj neki gondolataid hegyvölgyének, tengerének, s az egybeolvadt világ választ ad sok miértre. Ehhez kell a misztikus harmadik szem, amikor a másik kettő elől a fátylat letépni nem lehet, de érezzük, hogy a látásért szenvedni kell.
Ne számold, hányadiknál tartasz olvasáskor, és ne csodálkozz, ha vissza-visszakalandozol egy-egy gondolathoz. Ezek a versek együtt az Utazás láthatatlan tükrévé válnak, mely néhol kaján, de rajtunk áll látni a kettős igazság valamennyi oldalát.
Vasszécseny, 2017. február 24.
Pődör György

lilapetunia•  2017. május 18. 16:51

egy könyv bemutatkozik

Az út és a malom

Az út és a malom egy tankákat tartalmazó kötet.
2017 májusában jelent meg a Dél-alföldi Művészeti Kapocs Alapítvány gondozásában, ISBN száma 978-615-80714-0-6.

Az életünk egy örök útkeresés, éspedig olymódon, hogy az utunk azáltal születik, amilyen döntéseket hozunk, amit kiválasztunk. Ezt fejezi ki a kötet mottója: Az út azáltal lesz, hogy megyünk rajta.

Az út

Út és igazság
Az élet, szép és jó lét,
Nincsenek hozzá
Szavak, teremtő igék,
Csak dzsungel és keresés.

Újra és újra
Káoszban kutat a lét,
Az igaz utad
Sok szenvedésben elért
Múló pillanatnyi kép.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom