Lenyomatok és sziluettek

Kritika
liketorn•  2025. január 2. 21:46

NAGYON NAGY METÁLT ÍRTAM

szentparancsolat - ítélőszék


https://suno.com/song/790defa9-ee41-45f7-b373-60800e962559


https://suno.com/song/9cccb2fe-ef38-4e70-80f5-6dc0690110fd


szarok rá.
liketorn•  2024. december 10. 21:14

A dúvad

Fel-alá járkál sértett, délceg borújában,
Körülötte hideg futkos, hisz szálka a lábában,
Mit fog megint tenni vajon elnyomott környezetével,
Hogy az rajta kívül valaha létezni merészelt?!
Csupán annyi lelkiismeret magv maradt őbenne,
Hogy tudja, a piszkot majd hová ne temesse,
És mégis, mégis ő képes, s folyton oda teszi,
Hogy az istennel bajusztakasszon, arra a fene eszi!
Ismét rászorítás, ismét juszt is rossztett,
A kisebbtől kell elvenni, a felszabadítás helyett,
A többi ökör ugyan, még ha borjú, tehén, úgy sem!
Vesszen a világ, ő többé nem lesz jámbor sosem,
Ő a gonosz helytartó, ő az elszabadult ökör,
Mely lerázott egy legyet, s a szekér az árokba dőlt,
Most! Itt egyetlen úr legyen csak a pusztán,
Mindenki csituljon, éljen csupán egy állomány,
De minek is mondom, elalélok a sok céltól,
Mely hivatott megmenteni, látom, a hajcsártól,
Csak előtte annyit zabál, hogy kopár a szik sarja,
Mert az ökörség egyedül az egészet befalja...!

liketorn•  2024. március 15. 11:02

Minden könyv hazudik

Mese
hab nélkül

Aludj el, kisember,
A mese helyes útra terel:
A sárkány fejére vérdíj kerül fel,
A hercegnő és a hős végül egymásra lel,
A békát királyfivá csókolhatod,
A munka nemesít, lopni csúnya dolog,
A feneketlen kisgömböcök, meglátod
Visszaokádják a világot és lakomázhattok,
Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel,
Mutasd a másik orcád is ha pofozkodnod kell,
Kitüntetik, jó ilyet nézni az igazságosnak fent,
Kinek kifürkészhetetlen útját keresd-ne keresd,
Ne légy rossz, mert visszakapod,
Azért találtak ki mennyet-poklot,
Mert a javadat akarják, adj áldozatot,
Hogy anyád a világrahozott,
Oka van annak, hogy annyi a szenvedés,
Ilyenkor nagy jutalmakat lehet felmarkolni, közel a jólét,
Húzd magadra a takarót, ameddig dörög az ég,
Remélhetőleg csalánba csap, nem megint a pajta ég,
Nyilván odafent máshogy működik a fizika,
A világot az isten direkt visszájára csinálta,
Így vagy szabad, így vagy szép,
A girhes és csonkolt lelkeknek megnyílik persze mennyegzői ünnepély,
Mutass alázatot, legkisebb királyfi,
Te vagy a legerősebb, nem mondja szemedbe senki,
Áldott vagy ha messze fut, amivel tud belőled mindenki!
Isten megbocsát, az új esély szerencséjét kitermeli
Varázslat, nem pedig jósorsra hivatott megannyi.
Jó éjszakát, én reklámmentesen átálmodom,
Köszönöm jussod nyolctizedét, örök viszontlátásom!

Kis vágóállatom.

liketorn•  2024. március 13. 00:22

Kotnyeleskedés 1 zseni megadott hálátln szavaival

https://blog.poet.hu/7blogjaP/chatgpt-vers---a-gep-vs-az-ember

kultúrált, kultivált, humanizált, humilitált, vulgarizál, derivál, evolvál


Túl magasra törtünk, az ég most irigy sárgát lát,
Újabb Bábelen, új létramászó magyart devolvál,
Hogy a panelkor tisztasága legyen újfent humilitált,
Nézd e népet, mennyire kulturált hogyha békén hagyják,
Hintázik a parkban, lángosozik, kiváltképp kultivált,
De ő, a teremtő, látja bennünk a humilitált humánt,
Hát eljő, és szórhatjuk fejünkre már a hamut vödörből,
Mert az új Megváltó a kevésnek éppenhogy nem örül,
Te még ember vagy? Bűn! Talán a patkány az új humanizált,
Hiszen ő örökli a föld előrekultúrált országát,
Vulgarizált patkányfarka beleér minden levesbe,
Míg mi egymást deriváljuk, mit nekünk a béke....

***

https://blog.poet.hu/7blogjaP/chatgpt-vs-en-2

toxikus, heroikus, katartikus, antikrisztus, fatális, globális, ataxia, Galaxia, gyík, csík


Mit vársz tőlem, he? Kitüntetést úgysem dobsz,
Lett légyen minden harcunk heroikus,
Itt semmi sem garantálja, hogy a csíkolt karc nem lesz fatális,
Ebben a toxikus világban kihal ki nem vigyáz itt,
Horzsolásaink mélyíti a globális vérszomj,
Hogy a vesztes csak vesztest szülhet, a latban eleget nyom,
Mit vársz hát, ha nem toxikussá etettek a mák?
Mit termeljek ki, ha mérget dobott Galaxia, miféle nektárt?
Ez van, ebből lehetett építkezni. Nem csak én, globális,
A reptoid gyíkjai már átvették csendben a világ kormányait,
Egy kis lazsálás azt mondták, senkinek sem árt,
Így elhozva mindenki saját antikrisztusát,
Katartikus volt az elvárás, és csak egy szellentés érkezett,
Se te, se én, sem ők odafönt nem elégedettek,
Ne várjunk hát tovább, míg elfogy talpunk alól az ataxia ihlet...
A jutalmunk az lesz, ha romjainkon felüti fejét egy nemesebb élet.

***

,, Hát, ha ez a tiéd, akkor nem sikerült. Pontosan az a baj vele, mint a Chatgpt-vel: Üres, nincs másodlagos jelentés, eröltetett és nem rímel. (Mondd, hogy ez csak ChatGPT, de sajnos, belefutva a verseidbe, ez nem az...) De azért jó látni, hogy ilyen toxikus kb. minden magyar közösség és mindenki meg akarja mondani a másiknak a tutit aztán meg les, amikor nem sikerül. Te szerkesztetted a sajátodat, mégsem jött össze. Írj sajátot, több értelemmel és érzelemmel, találj ki saját kontentet, ne járj a másik profiljára okoskodni, mert elbuksz és saját magadról állítasz nem túl jó képet, és sok szerencsét."


***


- írj verset ezzel a szóval: fallikus! :D

no comment

liketorn•  2023. december 12. 09:51

Destruktív ima

Lentről

Háború, járvány, infláció, árrés, korrupció,
Bérrabszolgáknak jár nyolc tizednyi adó,
Megveszett a világ, burok mögött tartva,
Hogy majd az a kevés jutalom valahogy kiszorítja.

Az egy dolog, az ég álmos, kell a fedezék,
De ha jól emlékszem, a földet nekünk ígérték,
És most mióta egyre villámokat hárít,
Annyit esik, nem is látjuk nyomokban porait!

A szűk esztendőkre bőknek érkezniük kell,
A szent vélemény szerint nem is kezdődtek a büntetések el,
Amit lehúztunk eddig, azért már hiába?
Hogy a jegyünk lyukasztva, a többi botorságunk ára?

Részvétlenül tekintenek ránk a csillagok,
Senki sem szereti a kopasztott porontyot,
Aki üdvözült, az már főleg hajthatatlan,
Mit vártunk hát? Hogy majd a márványzárvány dobban?

Muszáj húzni valakinek az uszályt a folyópartról,
De miért árral szembe? És miért hetet a hét napból?
Azért mert az, ki sértetlen, szebben is dorombol?
A többi is létezik ám, mégpedig ugyanaz alomból.

Nézd. Kicsik vagyunk, sikerült, elérted,
Tetted amit tenned kellett, legyen, ha ez a végzet,
De az ember nem fogyóeszköz, inkább a te részed,
Így csak fájdalomközpont, miközben igényli a szépet.

Jó is lehetne, hisz megtesszük, mit lehet,
Amit meg nem, a természetünk nem enged,
Ha mást nem tud az ég, mint büntetni egyre,
Inkább ne figyeljen, ha sohase lesz tele...