Lenyomatok és sziluettek

Egész este kerülget,
Hanyatt dönt az éjjel,
Nem tudod, csak inkubálod,
De már eldőlt reggel.

Kellett neked pőre bőr,
Kitenni a kirakatot,
Nem tudtad, hogy az influenza
Szeret csupasz fagyot?

Öltözzél be Coldrex-be -
Neocitran segít,
Mert az influenza láza
Amúgy hibásan melegít!

Nem fogsz belehalni,
Súgja a füledbe,
Idegesít, kellemetlen,
Szabadulnál, nem-e?

Itt a tánc vagy két hetes,
Addig lábadra lép,
Istennek köszönjük meg
Eme influenszer zenét!

Mintha eddig is
Nem az éhem tette
Ráadásul itt van
A tavasznak a terhe
Az éhínségnek több jut
De ti nem szaporodtok
Nincsen egzisztencia
Ez az elefánttemető
Kis kígyó menj haza
Én már tudok mindent
E fajt mi alkotta
Fizetőeszköz ami villog
A nadrág - dekoltázs - a bokátok
Hová nézzek mostmár
Ha nem ha igen a juss
El kell adni a mérgetek lányok...
Nem teremtek sehol
Ahol nincsenek srácok
És én ezt belátom
Nagyok az árnyékok
Ami pedig rajtam csillog
Ide halni térnek
Győztek a kórok a ciszták a rákok
De hogyha túlélem
Ilyet akkor sem vadászok
Túl nagy a fösvénység
Exkényszeragglegénylét :)

Ömlik maga medrében a folyó,
Alszik bokorban a rigó,
Kitüntet élelmes kecskét a kő,
Minden, még a moha is ehető,
Nem a hasán tekereg a kígyó -
Ékkő az, és nincs hasonló,
Mind tartozik valahová,
Mondá az úr: jó, mikor látá!

A villamos is csengetett rég,
A szocreált óriások építették,
Nem empéhárom; ádáméva szólt,
Csak ki kellett menni az ajtón,
És minden, minden rendben volt,
Az utcakőn a hold dalolt,
Meg örökké tartott a bér,
A háziúrnál is ehettél,
A lépcsőház és a romantika
Isten tervének volt tanúja.

Húszfilléres fagylaltok,
Mondjátok, most hol vagytok?
Mennénk, szállnánk utánatok
Csak eltűnni e pokolból,
Kell az irány, hol lakol,
Tervszerűség, mintadarabról?
Itt négyszögöl a semmise,
A legutolsó zárja be,
Már a puszta szusz nem elég,
Hol a patina lekopott rég...

Az ablak hozzád utat mutat
Nyolclábú barátaidnak,
De hogyha ezen út nem szabad,
Vagy kerülöd a szellőt csak,
Ne felejtsd el, ki segít,
Ha sok a rovar-ellenség:
Hívj idomárt, a botjával,
/A pókidézés hasznot hajt/
Megsuhintja, dől a lé -
Csak mit teszel ezer pókkal-é,
Lesz majd háló hajadon,
Nem mintha kívánnánk oly nagyon...

Ez egy olyan pálca, ím
A pókdimenzióra kaput nyit,
És sok kis éhes pók terem,
Más rovaroknak esély sem,
Ez a pálca áldás, vagy átok.
- Én magam irtom, rámhagyhatjátok,
Az ezredik csótány áldjon meg,
Egyikünk most hazamegy,
De pókot ölni balszerencsés tett,
Vagy ez, vagy manuális a végzet;
A férgeket lapítani legott,
Hol az eu szabvány csődöt mondott.

(játék egy hótt idegen témára)

Megannyi melós száll fel naponta

Holmi telefingott volánra -

És a szomszédok zsúfolódnak nyolcan

A főnökjük furgonjában,

Hidd el, tróger, nem vagy magadban,

Koloncok lógnak minden nyakakban,

Megkeressük a rávalót fél nap,

A másik felére az állam igényt tartogat.

Naponta megannyi melós szárad ki,

Evés nélkül bírja, ám óránként kell itatni,

Bár a csapvíz halálos méreg neki,

Helyette óránként alkoholt kell bevenni!

Az ital üzemanyag cigarettán keresztül kell kifüstöljön,

Ez a kéménye, lehető legkörnyezetkímélőn,

Mindegyik mutáns, hogy büntetésként kibírja,

Bennfentes az infó, mind a nyerőszelvényt kaparja.

Tudod ki az ember? He? A talicskázó robot,

Az útépítőbrigád, a kőműves és a segéd, házbontók,

A burkoló, szigetelő mind mester, akin az idő nem fog!

Amennyira lusta a többi szakma, náluk annyira ég dolog,

Annyi mindent láttak már ebben az életben,

A százas szöget bevernék a nézésükkel!

Ők felkelnek hajnalban, hazaérnek este,

Holott naponta elmennének a munka temetésére!