Lenyomatok és sziluettek

Más növény is van

Mind a húsz ujjadra,

Öntözhetsz és ültetheted újra,

Tépheted is szomorkodva.

Üres kannát hív a csap,

Kárhoztatja virágot a nap,

Egy-két csepp mindig elkelne,

De egy világ dolgoz ellene.

Ő érzékeny, ő szépséges,

- Letörni nem érvényes -

Érzed ezt a sok illatot,

Amit e nebáncsvirág adott?

Cserépbe a jóval,

És fenébe a gyommal,

Van tövis nélkül szirom,

A sok rovarnak alkalom.

Gyönyörtelt lesz a kert

Hol a slag nem sokat hevert,

Szomj és éhség jellemzi,

Az igénye törvény, adjál neki!

Aki a virágot szereti...

Igazából le se tépheti,

Cserepében is ülhet ajándék,

Nem azért szép, hogy hervadjék.

A méltóság nem örök,

Mindig vannak téli körök,

Aztán tavasz, tudja dugasz,

Ismét nyílik, majd' eláraszt.

Ablak alatt, utcán, kertben,

Néha csokortengerekben,

Úgyis, ha veri a természet,

A szebbet ha kell, fellelheted.

Csíplek, csip-csip,

Egy picit viszketsz,

Vissza is teszem -

Hogy Te is érezhesd

Utolsó testmelegem.

Lányfajzat vagy,

Ezért nem kapsz

Túl sok kivételt,

Csak annyival vagy

Magasabbrendű: úgy

Mínusz húsz centivel.

Fujj, nem kérek bacilust,

Vidd innen a szád,

Itt maximum a kávét

Csókoljuk, de az száz,

Hogyha majd olyanod lesz,

Kaphatsz rá pirulát.

Nem hatsz meg, hiába,

Ellenben bosszantasz,

Mióta megismertelek,

Minden nap van gebasz;

Meglásd visszakapod,

Nem teszed zsebre azt!

Virág, ugyan. Lárva, bogár

Mászik az ilyenen,

Csak azért kopaszodom,

Mert kompenzálsz, szívem,

Miattad úgy alszom el:

Ma vajon mit vétettem?

Hol az asszony helye?

A kriptában, az urnában,

Hat méterrel a föld alatt 

Ahol nem hallatszik vircsaft,

Idő előtt távozok miatta -

Ott bezzeg erekcióm van.

Meg se kérdek semmit,

Hülye beszélgetés lesz,

Sose tanulom meg

Az asszonyi nyelvet.

Ahogy távolodunk,

Csodálom az estet,

Ma sem szenvedett csorbát

A férfiúi önérzet...

Árpa, komló, maláta,

Sör a munkás igazsága,

Park, sziszegés, kortyoláshang,

Koma, iszod-e? Gyakran pislant.

Egy óra díja, annyi se,

Lassan idd, mert hideg ez,

És a szénsav buborék 

Fel és ne le vándoroljék!

Igyad meg, mert kihűl,

S ne hamuzzál bele,

Hála jóistennek, hogy van

Folyékony kenyere!

Sörét a vadász

Hamarost betölti,

Aki előre tervez

A kétliterest viszi.

Magam se vetem meg

Olyankor a sört,

Szamár iszik magába -

Fizetek egy kört!

Már elvirágzott a szilva is

Amúgy kései gyümölcs lenne,

Az utolsó szirmot pedig

A fejemre ejtette.

Katicabogár bombázás

Párzástól legyengülve,

Áprilisban megtermett már

Pitypang pisze terhe.

Etetni kell a galambot

Pukkadásig tele,

Hadd legyen majd dugig vele

A katolikus látótere.

Még itt az előző avar

És közben a növényzet végzett,

Még egy kis mészpótlás, és

Itt tojást is költenek.

Nénibácsi is kiülne,

Már ha engedi a botja,

Szevasz tavasz, köszönök,

A pad önöknek foglalva.

Pedig járna több is

Napsütötte tavasz,

De ha ennyit rótt ki,

Akkor nyista vigasz :)

Jó lenne a mannaeső 

Csak még egyszer, utoljára,

Jó lenne örök tavasz idő,

Ha nem, özönvízre bárka!

Mikor a kalács csupa bél,

Az be jó is volna,

De örülnék annak is,

Ha egy imádságra futja.

Sokszorozódj, hal és kenyér,

Vízen kéne hittel járni,

Ez a rút Vízöntő kora,

Itt kemény üdvre lelni.

A jó lenne adott,

De síró őseink

Értünk harangoznak 

Valahol odakint...

Jó lenne, ha az a lenne

Feltételes módban nem lenne 'ejtve';

Nincs jelenleg értelme,

Se szufla, hogy forduljon

Még egyszer a Világ kereke...