Valami meglepett...

okeanus•  2020. február 18. 02:36  •  olvasva: 132

valami meglepett e szélben,
terült, elsodort ár ellenében,
valaki csendeset kiáltott,
ahogyan áthajolt a télen
 
- és virágok a réten...
 
lyukas vödröcskéivel ocsúdón
a csobogó fényét hordta fel
érintés kélt párnázott esőben
a rejlő március rejtekén,
 
egy röpke égi kék volt csupán
arcod oldalán, -egy délután,
ahogy villant s oldalt fordítva
ütközött bőrödön lapulva...
 
boruló vesztemet gyanítva;
s mi eddig voltam, ím elhagyott ...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

skary2020. február 18. 16:10

éngöm is valami möglepöt...az öregödés :)

Perzsi.2020. február 18. 10:23

Szép vers.

Zsanna2020. február 18. 07:55

Szép!

kevelin2020. február 18. 06:10

Szèp vers tetszik

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom