Valami meglepett...

valami meglepett e szélben,
terült, elsodort ár ellenében,
valaki csendeset kiáltott,
ahogyan áthajolt a télen
 
- és virágok a réten...
 
lyukas vödröcskéivel ocsúdón
a csobogó fényét hordta fel
érintés kélt párnázott esőben
a rejlő március rejtekén,
 
egy röpke égi kék volt csupán
arcod oldalán, -egy délután,
ahogy villant s oldalt fordítva
ütközött bőrödön lapulva...
 
boruló vesztemet gyanítva;
s mi eddig voltam, ím elhagyott ...