Tört sóba...

tőrt sóba hajtom nedves arcomat

hogy tovább siratni ne tudjalak,

a koplaló vétség pufók réme

átkos lelkemben új rendet kapál,

és pergő partján kedveket kaszál,

int a penész és szőtt szívembe néz;

vöröslő a kékség; s a látomás

szükségéből felnyögve megidéz..