Távlaton túl...

okeanus•  2021. január 4. 20:36  •  olvasva: 218


 

 mint lugason perzselőn futott át a nyár,

szökellt a bennem-fekvő nyugalom,

 bódult a fű, fakult a sár, sárgult a vér,

és szűzi szomjamhoz, csepp víz osont,

 

ám apró lépteit hordta szét a tél

aszály szakadt ránk, tört és lelapult

most valahol, távlaton túl eső szitál, 

és levele is kékben alkonyul

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

skary2021. január 5. 12:09

aha

Rozella2021. január 4. 22:10

A távlatok mint a kutyák szőre
mindenütt ott vannak,
szöszölve hullnak rá az időre,
s inni adnak aszályos nyaraknak.