Szemestelen...

okeanus•  2020. október 19. 20:06  •  olvasva: 173

seblázamon barázdát a múlt kapar

hűségben hűlő kemencében állok,

égető még hamvadó rőzse párom,

és múló képe émelygőn felszakad


rojtos, szakadt érzésen lóg a világ,

pókháló szigeten csöpp, rezgő a folt,

szó-fonat, keble két tépett távirat,

s telerótt cédulán a vég szele hord

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2020. november 4. 18:42

a vég szele 5 G meg sok ketyere, grat a vershez

miriam2020. november 4. 17:14

... ez most nekem is fájt...

Mikijozsa2020. október 20. 11:40

szép metaforák nekem tetszett

Rozella2020. október 20. 10:49

Hűségben hűlni, kevesek képesek... szomorú szófonat ez is.

/telerótt/

Bugatti3502020. október 20. 08:43

... rossz a változást látni, de érezni is az...

skary2020. október 20. 06:43

óh azok a szép idők! táviratok kora :)

Krisztinka2020. október 19. 20:45

Nagyon szomi és nagyon szép.