Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Sötét az éj..
okeanus 2016. május 6. 22:47
sötét az éj, rossz-jóslatú burok,
baglyok lágy rebbenése nekiér
véres köpete fejemre zuhog
látót itt kuvikoló vak kísér
kint kószál a szél, kutya, szamár,
mind falkában, egymásnak él,remél
itt nem volt nyár, és a tél nem henyél
szűken kopog, barnuló a határ
csend van, s e csendben csak a víz oson
meg garasok futnak és sok rokon
egymást eszik, rágásuk penészes
terve sző, merész szó és alattomos
robbanó hordókban szó-szalmazsák
benne a rák, engem is elkapott
hogy nem bírom tovább, mint itthagyott
ki inalnék, de az meg balgaság
hittem, mint gyermek, ki hinni szokott
de az etetőn idegen a zár
beletört kulcsa végtelen forog
kőbaltájával csapkod a magány
míg az ember hátvetve, körben áll
s a bal keze véd, elhiszi, hogy jobb
ám az álságos és gyilkolni vár
taszít, csapkod, vág, hazudik tovább
a bűnöző idő nyakunkra hág
hős menténk szakad, amit ősapák
tudván mi az, nem tiszteltek csupán
de díszként hordtak, mint vasalt ruhát
Rozella2016. május 7. 10:38
robbanó hordókban szó-szalmazsák
benne a rák, engem is elkapott
hogy nem bírom tovább, mint itthagyott
ki inalnék, de az meg balgaság
és mi az ami nem az... tett- szett a versed!!