Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Simára csiszolt...
okeanus 2015. augusztus 25. 04:06
Simára csiszolt márványtömbök
Előtt durva köveket pattintgatok.
Eszemen te vagy,
agyamon a kín,
hogy kint vagyok már,
s hűvös vizedben
elmerülten fulladok.
Törölköződ mástól fázik
s én már csak száradok.
Konokon, a múltadat
ellopom.
Elkopott
emlékeink érmeit,
nap- nap után gyűjtögeti,
mint maradékunk
szűkülő perselyembe
be-beejtegeti,
az ábrándozás.
Magas toronynak nő ki,
téglák setét halma,
halomba hányva;
Példás alakban a zsugor akarat,
s ez iszalaggal tekert kusza
világban talán valaki megmarad.
Csak a múlt látszik velem,
S lesem lelked lelkesen.
Molnar-Jolan2015. augusztus 25. 08:55
tetszik.